A hóborítottság szerepe a klímaváltozásban
A hóval fedett területek fontos szerepet töltenek be Földünk klímarendszerében. A hó visszaveri a beérkező napsugárzás nagyjából 80 százalékát, míg a csupasz talaj és a növényzet kevesebb mint a felét. Ezért amikor a hó elolvad, több energia nyelődik el, ami további olvadást eredményez, így gyorsul a felmelegedés – különösen a sarkvidéken. Ez az úgynevezett hó–albedó-visszacsatolás. Ennek következménye az arktikus amplifikáció, amikor a felmelegedés sokkal gyorsabbá válik az Északi-sarkon, mint más régiókban.
NOAA – Adathibák nyomában
Sokáig több kutató is kétkedett abban, hogy a NOAA hóborítottsági adatai teljes mértékben megbízhatók. Észrevették, hogy az adatbázis trendjei ellentmondanak más megfigyeléseknek, ezért óvatosságra intettek az adatok értelmezésében. Egy új elemzés megmutatta, hogy ezek a kételyek nem voltak alaptalanok.
A NOAA eredeti adatai alapján az látszott, hogy az őszi hóborítottság évtizedenként mintegy 1,5 millió négyzetkilométerrel nőtt az északi féltekén – ami majdnem másfélszerese Ontario tartomány területének. A valóságban azonban a hóval fedett területek kiterjedése ehelyett közel félmillió négyzetkilométerrel csökkent minden évtizedben.
Műholdas illúzió: mi rejthette el az igazi trendet?
Valószínűsíthető, hogy a műholdas mérőrendszerek fejlődése okozta ezt az eltérést. Az új műholdak érzékenyebbé váltak a vékonyabb hórétegek észlelésére is. Ezért úgy tűnhetett, hogy a hóborítottság növekszik – valójában azonban csak az adatrögzítés lett pontosabb, és nem lett több hó.
Ez hasonlítható ahhoz, mintha a műhold egyre jobb szemüveget kapott volna, és már az addig láthatatlan, vékony hórétegek is megjelentek a képeken, miközben a valós hóborítottság csökkent.
Tisztább kép, pontosabb előrejelzések
Az új eredmények világosan mutatják, hogy az északi hóborítottság egész évben csökken. A hóveszteséget egyértelműen az ember okozta felmelegedés hajtja, a hóelolvadás pedig tovább gyorsítja a régió melegedését. Ezért különösen fontos, hogy a jövőben pontosabb adatokra támaszkodjanak a klímamodellek készítésekor. Az ilyen kutatások lehetővé teszik, hogy jobban megértsük bolygónk változó klímáját, és pontosabb előrejelzéseket készíthessünk a felkészüléshez.
