Kőbe dermedt erdő
A régészeti lelőhelyen akár 15 cm vastag, kövületté vált gyökerek is feltárulnak, és a legnagyobb gyökérhálózatok 11 méterre is elnyúltak a törzstől. A feltárt maradványok vélhetően az Archaeopteris fajhoz tartoznak: ezeknek a ma már kihalt, páfrányszerű levelekkel rendelkező növényeknek a magassága elérte a 20 métert is.
Ezek az első “modern” fák nem csupán tulajdonságaikban voltak mérföldkövek: gyökereik révén a talajban is forradalmasították az életet, hiszen a kőzeteket feltörve felgyorsították a talajképződést, hozzájárulva a meszes kőzetek, például a mészkő kialakulásához.
A világ legrégebbi erdejei között
A kairói felfedezés szenzációja abban is rejlik, hogy megelőzte az eddig ismert legrégebbi Archaeopteris-leleteket, amelyek “csak” 365 millió évesek. Később azonban Angliában egy még idősebb, mintegy 390 millió éves fosszilis erdőt fedeztek fel, amely volt az első ismert erdő a Földön. Az ottani fák hosszú törzsűek voltak, álpálma-szerű ágakkal, amelyek valójában nem levelek, hanem apró ágcsoportok voltak.
Egyébként New Yorkban, a Kairótól mindössze 40 km-re fekvő Gilboa Fosszilis Erdőben (Gilboa Fossil Forest) is ősi leletekre bukkantak: az 1920-as években felfedezett maradványai 382 millió évesek, és sokáig a világ legrégebbi fosszilis erdejének számítottak.
