Az ész számít, a műanyagszemét nem tűnik el magától

Az ész számít, a műanyagszemét nem tűnik el magától
Norvégiában évről évre millió tonna műanyag kerül a tengerekbe, annak ellenére, hogy számos kezdeményezés indult a szennyezés csökkentésére. Ezek többsége csupán a felszínt karcolgatja, igazi áttörést kevesen érnek el. A kutatók szerint a valódi megoldáshoz gyökeresen át kellene alakítani, ahogyan a műanyagot előállítjuk és használjuk.

A műanyag problémája: új megközelítés kell

A norvég NTNU egyetemen interdiszciplináris csapat vizsgálja, hogyan lehetne elérni, hogy a műanyagok ki se jussanak a környezetbe. Jelenleg főként a megszokott takarításra, parttisztításra, szelektálásra fókuszál mindenki, de ezek csak utólagos lépések. Fontos kiemelni, hogy ezek csak a műanyag útjának végén, az óceánokban lévő hulladék felszámolására szolgálnak, nem pedig arra, hogy maga a szennyezés lényege változzon meg.

Több mint 50 intézkedés, kevés áttörés

Az elmúlt évtizedekben Norvégiában 52 különböző intézkedést vezettek be a műanyagszennyezés megfékezésére, a parttakarítástól kezdve a lehalászott halászhálók gyűjtésén és a lebontható horgászfelszerelések bevezetésén át a mikroműanyag-eltávolításig. De csak három olyan rendszerszintű programot találtak, amelyek valóban mély változást hozhatnának:

– Az önkormányzati KIMO hálózat, amely a politikai egyenlőségre és környezetvédelemre fókuszál
– A norvég kormány körforgásos gazdasági stratégiája, amely az ökológiai fenntarthatóságot tartja szem előtt
– Az International Ocean Panel, amely a felelős óceángazdálkodást hirdeti

Ettől függetlenül ezek sem tökéletesek: egyik sem tartalmaz konkrét céldátumokat vagy mérhető célokat, így nehéz követni, hogy valóban javul-e a helyzet.

Mi motivál: pénz vagy közjó?

Az is kiderült, hogy még a legígéretesebb programok is gyakran külső – például gazdasági vagy presztízs alapú – értékekre épülnek, nem pedig belső (önmagukban értékes) célokra, mint például a társadalmi igazságosság vagy környezetvédelem. Ha a társadalom fő értéke a pénzügyi siker és a gazdasági növekedés, az emberek hajlamosabbak elkerülni a közösséget és környezetet szolgáló döntéseket.

A kutatók kiemelik: a társadalmi változás akkor történhet meg, ha a döntéshozók pro-szociális, tehát közösségi és ökológiai értékrendet képviselnek, nem csupán anyagi javakat részesítenek előnyben.


A média és a társadalom szerepe

A mindennapi környezet erősen befolyásolja, hogyan gondolkodunk a tengerről. Amikor a média például a világ hetedik legnagyobb gazdaságaként említi az óceánt, kizárólag pénzügyi szemmel tekintünk rá. A kutatók szerint fontos, hogy a társadalomban nagyobb hangsúlyt kapjanak azok a hangok és kampányok, amelyek nem a fogyasztást ösztönzik, hanem a körforgásos, kevesebb anyaghasználattal járó életmódot helyezik előtérbe.

A szerzők három irányt mutatnak: ember és természet kölcsönös kapcsolata, körforgásos gazdaság, valamint gondoskodó (óceánfelelősi, ocean stewardship) szemlélet.

Gyakorlati javaslatok – új mércék, helyi megoldások

A kutatás szerint célszerű lenne a gazdasági fejlődés helyett az óceán egészségére (vízminőség, biodiverzitás) koncentráló mérőszámokat alkalmazni a haladás mérésére. Világosan meghatározott célokat kell lefektetni már a műanyaglánc elején: kevesebb termelés, kevesebb felhasználás. Nagyobb támogatást kellene adni a helyi, „zero waste” profilú kisvállalkozásoknak, hogy a multinacionális cégekkel szemben ők is láthatóbbak legyenek. Ezáltal javulhat a közösségek helyzete, és csökkenhet a műanyagfelhasználás.

A reklámok is központba kerülnek: a nyereségalapú hirdetések visszaszorítása, tájékoztató, sőt akár anyagminimalizáló üzenetek előtérbe helyezése lenne célszerű, nem pedig a haszonszerzés.

A jövő: a Sweet Spot projekt taktikája

A Sweet Spot projekt egyszerre elemzi a műanyagszennyezés fő forrásait, viselkedéstudományi és technológiai eszközökkel tesztel lehetséges megoldásokat. Gépi tanulást, mesterséges intelligenciát, laboratóriumi vizsgálatokat, szervezeti elemzést, önvezető járműveket és új üzleti modelleket is alkalmaznak. Hat doktori hallgató dolgozik egyszerre a helyi szervezetek és vállalkozások viselkedésének befolyásolásán, valamint a makro- és mikroműanyagok terjedésének monitorozásán.

Tényleg több műanyag lesz, mint hal?

Grimstad, a kutatás koordinátora szerint nagyon is valós esély van rá, hogy 2050-re több műanyag lesz a tengerekben, mint hal (tömegben). Ha nem változik meg a hozzáállás és a viselkedés a legalacsonyabb szinteken is, minden kampány hiábavaló maradhat. Fontos hangsúlyozni, hogy még az új stratégiák is sokszor visszacsúsznak a régi, profitorientált szemléletbe – pedig valódi áttörés csak mély, közösségi szemléletváltással lehetséges.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Mit gondolsz, mennyire lehet a társadalmat rávenni arra, hogy a közjó fontosabb legyen, mint a profit?
  • Te szívesen támogatnál helyi vállalkozásokat, ha ezzel kevesebb műanyagot használnának?
  • Ha a médiában te dönthetnéd el, milyen reklámok legyenek gyakoriak, mire helyeznéd a hangsúlyt?


Legfrissebb posztok

csütörtök 18:24

Penrose szám: A bizonyíték Isten létére?

Sir Roger Penrose brit matematikus és elméleti fizikus, aki a fekete lyukak szingularitásának és az általános relativitáselmélet új matematikai alapjainak feltárásáért kapott Nobel-díjat, az 1970-es években sokkoló, a tudományos világot megosztó tézist közölt...

MA 12:49

Az agy öntisztító rendszere észrevétlenül károsodhat sorozatos fejsérülések után

😷 Felmerül a kérdés, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a sportolóknál ismételten elszenvedett fejsérüléseknek, különösen ökölvívók és MMA-harcosok esetében...

MA 12:17

A vérben lapul az öregedés elleni új csodafegyver?

💊 Új, vérben élő baktérium által termelt vegyületeket fedeztek fel, amelyek meglepően hatékonyak lehetnek a bőr öregedése ellen...

MA 12:04

A végső töréspont: meddig bírja az emberi kitartás?

💪 Mi történik, ha a test tartósan a végletekig terhelődik? Elit ultrafutók, kerékpárosok és triatlonisták segítségével a tudósok most választ kerestek erre, és sikerült felfedniük az emberi állóképesség láthatatlan plafonját...

MA 12:01

A Perseverance marsjáró már a Napot is kémleli

👌 A NASA új feladatot adott a Marson dolgozó Perseverance marsjárónak: a következő két hónapban naponta készít felvételt a Napról, hogy adatokat gyűjtsön a napfoltokról és más naptevékenységekről...

MA 11:50

Az IT-biztonság megöli a lelkesedést? Itt a kiégés ellenszere

A kiberbiztonsági szektorban dolgozni valódi kihívás – a szakma lüktető tempója és a folyamatos éberség nem ismer pihenőt...

MA 11:17

Az ausztrál őslakosok ősi múltja: 60 ezer év és hobbit-rokonság?

Több mint 2 400 ősi és mai óceániai ember genetikai vizsgálata alapján a kutatók egyre biztosabbak abban, hogy az emberek már 60 000 éve megtelepedtek Észak-Ausztráliában...

MA 11:01

Az egyetlen matekos amerikai elnök: Garfield meglepő bizonyítása

😎 James A. Garfield, az Egyesült Államok 20. elnöke nemcsak politikai pályán, hanem a matematikában is maradandót alkotott: 1876-ban önálló bizonyítást adott a Pitagorasz-tételhez...

MA 10:58

Az iskolák lemaradtak: háttérbe szorul az MI-korszak írása

📚 Az írástudás már régen nemcsak a toll és a papír használatát jelenti – digitális eszközökkel írni ma elengedhetetlen készség...

MA 10:50

Az adatvédelemnek üzent hadat Franciaország: menekül a GrapheneOS

A mobilos operációs rendszert fejlesztő GrapheneOS elhagyta a francia OVHcloud szervereit, mert úgy látják, Franciaország veszélyes hely az adatvédelmet előtérbe helyező, nyílt forráskódú projektek számára...

MA 10:44

Az agy titkos tanulási kódja, amit még az MI sem ért

💡 Bár a mesterséges intelligencia ma már díjnyertes esszéket ír, vagy segíti az orvosokat a betegségek pontos felismerésében, valódi mentális rugalmasságban még mindig messze elmarad az emberi agytól...

MA 10:36

A rejtélyes csernobili fekete gomba, amely akár a sugárzást is felfalja

A csernobili atomerőmű elpusztult reaktorában különös fekete gombát fedeztek fel, amelyet nemcsak a pusztulás után, hanem még napjainkban is vizsgálnak a kutatók...

MA 10:30

Az orosz űrprogram válságban: leállt a fő kilövőállás

🚀 A csütörtöki kilövésnél majdnem tragikus hiba történt a bajkonuri űrközpontban: valaki elfelejtett biztonságosan rögzíteni egy 20 tonnás kiszolgáló platformot, és ez súlyos károkat okozott a kilövőálláson...

MA 10:15

Az Airbus frissítése miatt kitört a légi káosz

✈ Az Airbus 6 000 A320-as repülőgépét sürgősen frissíteni kell világszerte, miután a repülésbiztonsági hatóságok egy váratlan problémát észleltek, amelyet erős napkitörések okoznak...

MA 10:09

A mesterséges intelligencia elviszi a munkahelyeket – így maradsz versenyben

Az MI forradalma alapjaiban alakítja át a pályakezdők lehetőségeit: az alapszintű állások száma csökken, míg a nagyvállalatok egymás után bocsátanak el munkatársakat az automatizáció miatt...

MA 10:01

A drága biztosítás az okosmérés felé tereli a fiatal sofőröket

🚗 A fiatal autóvezetőknek az Egyesült Királyságban egyre mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlniuk: a hagyományos gépjármű-biztosítás számukra átlagosan 1,19 millió forintba (!)..

MA 09:57

A legdurvább biztonsági fiaskó: PostHog és a Shai-Hulud 2.0

🚨 A PostHog történetének eddigi legkomolyabb biztonsági incidense vált valóra, amikor a Shai-Hulud 2...

MA 09:50

A magányosabb biszexuálisok: miért érzik magukat egyedül?

💔 Érdekes felvetés, hogy a biszexuális emberek nagyobb arányban érzik magukat magányosnak, mint a melegek vagy a heteroszexuálisok...

MA 09:43

A lehetetlen háromszög: minden szöge nulla fok

A háromszögek belső szögeinek összege a középiskolából ismert módon 180 fok, igaz?..