Új faj az ismeretlenből
Korábbi kutatások szerint az emberszabásúak körülbelül 25 millió éve jelentek meg Afrikában, és később rengeteg fajtára oszlottak. Ennek ellenére csak kevés faj tartozik ahhoz a vérvonalhoz, amelyből a mai emberszabásúak – így az ember is – származnak. Ezeket a vonalakat eddig főleg Kelet-Afrikában keresték, de most egy új lelet, amely mindössze néhány állkapocsdarabból és elhasznált fogból áll, a mai Észak-Egyiptom területéről teljesen új lehetőséget vetít előre.
Az új fajt Masripithecus moghraensisnek nevezték el; a „Masri” arabul egyiptomit, míg a „pithecus” görögül majmot jelent, a fajnevet pedig a lelet helyszíne, Wadi Moghra ihlette.
Újragondolt ősapák
A lelet különlegessége abban áll, hogy anatómiai jegyei alapján közvetlenül a mai emberszabásúak, vagyis az ember, a csimpánz, a gorilla, a gibbon és a sziamang közös ősének családfáján helyezkedik el – még azelőtt, hogy a „nagy majmok” és a „kisebb majmok” csoportja elkülönült volna. Mindebből fakadóan fennáll a lehetőség, hogy közös ősünk valóban ebben a régióban élt.
Később részletes morfológiai elemzéssel és a ma élő majmok genetikai adataival is összevetették a felfedezett faj jellemzőit, így még valószínűbbnek tűnik, hogy a közös ős az északi afro-arab térségben élhetett.
Tudományos vita és a felfedezés jelentősége
Nem minden kutató ért egyet a megállapításokkal; több vélemény szerint túl merész lenne komolyabb leletek nélkül ennyire átrajzolni az emberszabásúak térképét. Ugyanakkor az új maradványok között éppen az állkapocs és a fogak számítanak kulcsfontosságúnak a fejlődéstörténet megértésében.
Mindebből fakadóan az is elképzelhető, hogy a modern emberszabásúak ősei nem Kelet-Afrikában, hanem északabbra, Egyiptom és az Arab-félsziget határán éltek, majd innen terjedtek szét Afrikába, Európába és később Ázsiába. Ez a felfedezés új lendületet adhat az észak-afrikai ásatásoknak – ki tudja, milyen további meglepetéseket tartogat még a sivatag homokja.
