Két űrszonda az elveszett légkör nyomában
A NASA most az ESCAPADE (Escape and Plasma Acceleration and Dynamics Explorers) küldetéssel vizsgálja ezt a folyamatot. A két űrszonda 2025. november 13-án indult útjára, fedélzetükön a tudományos eszközök február 25-re már teljesen működőképessé váltak. Ezek segítségével a kutatók feltérképezhetik, hogyan tűnhetett el a Mars légkörének jelentős része, illetve a Nap hogyan formálja ma is a bolygót. Emellett az űrszondák utazásuk során Föld-közeli űridőjárási adatokat is gyűjtenek.
Külön figyelmet érdemel, hogy a küldetés adatai a jövő marsi asztronauták védelméhez is hozzájárulhatnak: többek közt a Napból eredő események előrejelzéséhez és az űridőjárási protokollok kidolgozásához nyújtanak alapot.
Az első duális Mars-misszió
Az ESCAPADE különlegessége abban rejlik, hogy két, egymással összehangolt űrszonda dolgozik a Mars körül. Így a bolygó mágneses környezetét két helyről is képesek lesznek megfigyelni párhuzamosan, olyan részletességgel, amit eddig az egyszondás missziók sosem tudtak elérni.
A két űreszköz gyors mágneses változásokat követ majd nyomon a Mars körül. Ez lehetővé teszi annak feltárását, hogyan szökik el a bolygó légköre fokozatosan a világűrbe. Korábbi missziók csak egy nézőpontból figyelhették ezt a folyamatot, most viszont a két helyszíni mérés a következmények azonnali észlelését is lehetővé teszi.
Az első szakaszban mindkét űrszonda azonos pályán mozog, így kis időeltéréssel ugyanazon régiók fölött haladnak el, ez pedig rendkívül precíz adatokat biztosít a mágneses tér változásairól. Körülbelül fél év után az űrszondák elkülönülő pályára állnak: az egyik közelebb marad a Marshoz, míg a másik távolabbról figyeli a napszelet és annak hatását a bolygóra. Így most először mérhető egyszerre az ok (napszél) és az okozat (marsbéli mágneses válasz).
Felkészülés a Mars-utazókra
Aki egyszer eljut a Marsra, jóval nagyobb dózisú, naptevékenységből származó sugárzásnak lesz kitéve, mint a Földön élők. Földünket ugyanis egy erős, globális mágneses mező védi, amely eltéríti a nagy energiájú részecskéket. A Marson viszont ez a mágneses pajzs csak helyenként, a bolygó kérgében megmaradt mágneses foltoknál van jelen, és egy folyamatosan változó mágneses tér kapcsolja össze a napszéllel kölcsönható felsőlégkört.
Ez a különös, hibrid mágneses környezet kevéssé védi meg a Mars felszínét, így a napszél részecskéi könnyebben elérik azt. A vékony légkör tovább növeli a kiszolgáltatottságot; ezért a jövő felfedezői számára ezek a körülmények extrémek lesznek. Mindezek mellett az ionoszféra feltérképezése is kiemelten fontos, mert a későbbi rádiókommunikációs és navigációs rendszerek is ezen keresztül működnek majd – ahogy a Földön is a GPS-rendszerek.
Szokatlan utazási útvonal
A legtöbb Mars-misszió akkor startol, amikor a Föld és a Mars a legkedvezőbben helyezkedik el: ez nagyjából 26 havonta fordul elő. Az ESCAPADE viszont forradalmi utazási tervet tesztel: jelenleg a Földtől mintegy 1,6 millió kilométerre lévő második Lagrange-pont körül kering. Amint 2026 novemberében újra kedvező helyzetbe kerül a Föld–Mars páros, az űrszondák visszatérnek Föld közelébe, hogy a földi gravitáció segítségével induljanak a Mars felé, ahová 2027 szeptemberében érkeznek.
Ez a pálya a Föld mágneses terének még alig feltérképezett, távoli tartományain is áthalad – ebben a régióban korábban még senki sem végzett méréseket. A marsi utazás során az űrszondák a napszelet és a bolygóközi mágneses mezőt is vizsgálják. Ezek pontosan azok a körülmények, amelyekkel a leendő űrhajósok is szembesülnek majd az úton.
Az ESCAPADE misszió a NASA Heliophysics Division támogatásával, a NASA Small Innovative Missions for Planetary Exploration program részeként valósul meg, a Berkeley Egyetem űrfizikai laboratóriumának vezetésével, neves partnerekkel, köztük a Rocket Lab, az Advanced Space és a Blue Origin bevonásával.
