
Ősi művészet és közösség
A kéznyomat eredeti jelentése homályban maradt, mégis sokat elmond az alkotókról: egyedi formájukkal, szándékosan keskenyre festett ujjaikkal a művészeti stílus kifejezetten helyi, Sulawesire jellemző. A világ különböző tájain fellelt őskori sziklarajzokhoz képest (például Spanyolországban vagy Franciaországban) ez a változatosság azt sugallja, hogy a csoportok szoros kulturális egységet alkottak. A kéznyom akár a közösséghez való tartozást is jelezhette – ahogyan a kutatás rámutat: aki ismerte ezt a barlangot, annak identitásának része volt.
Kőbe vésett idővonal
A barlang falait vizsgálva a kutatócsoport 11 különböző ősi rajzot azonosított: hét kéznyomatot, két emberi alakot, valamint két geometrikus mintát. Mindegyiket kalcitból képződött „barlangi popcorn” réteg borította; a lerakódások kormeghatározásra használhatók. Mivel ez a réteg csak a festés után alakult ki, a minimális életkort ezek alapján határozhatták meg; bizonyos esetekben maximális kor is becsülhető volt, amikor a festék a lerakódásra került.
A legrégebbi kéznyomat 14 × 10 centiméteres, létrehozását legalább 67 800 évvel ezelőttre teszik – ezzel 1100 évvel idősebb, mint a Spanyolországban fellelt neandervölgyi művészet. A festmény ma már fakó, de a kéz körvonala, az ujjak és a tenyér lenyomata még érzékelhető. Közvetlen közelében – 11 centiméterre – egy sötétebb pigmenttel készült, sokkal „fiatalabb” kéznyomat található, amely legfeljebb 32 800 éves.
Kik alkották az ősi kéznyomokat?
Bár a rajzok pontos készítői sosem lesznek teljes bizonyossággal azonosíthatók, a különleges, keskeny ujjak és az ismert kulturális szokások alapján a kutatók úgy vélik, hogy a modern ember (Homo sapiens) volt az alkotó. Ez a fejlett technika összetett gondolkodásra és önálló művészi szándékra utal. Felmerült annak lehetősége is, hogy genetikai nyomokat lehessen kimutatni a festékből – hiszen valószínűleg szájjal, fújva hordták fel a pigmentet a kéz köré.
Az emberiség útja Ausztrália felé
Összegzésként megjegyezhető, hogy a sulawesi lelet kulcsszerepet játszik annak feltérképezésében, hogyan jutottak el az első emberek Ázsiából Ausztráliába. Egyértelmű bizonyíték ez arra, hogy a modern ember már jóval Európa meghódítása előtt megjelent a régióban, komplex szimbolikus kultúrával és művészettel. A lelet megerősíti, hogy a mai Ausztrália első lakói nemcsak túléltek, hanem művészetet teremtettek, tengereket szeltek át, és rendkívül gazdag kulturális hagyományokat hordoztak magukkal a világ akkori peremére.
