Lényeges szempont, hogy a klímaváltozás új rekordokat dönt
Az utóbbi tíz év minden eddiginél forróbb volt: erősödő hurrikánok, hőhullámok és erdőtüzek sora figyelmezteti az emberiséget. Lula rámutatott, hogy az energia jövőjét érintő döntések határozzák meg, sikerrel járunk-e a klímavédelemben, vagy elbukunk. Nem tartható fenn tovább az a fejlődési modell, amely 200 éve a fosszilisekre épít. Bár Brazília hangsúlyozta, hogy minden ország maga alakítja át energiarendszerét, globális szintű átállásra van szükség.
Olajfúrás az Amazonasban, politikai ellentmondások
Mindezek dacára Lula kormánya néhány hete újabb olajfúrásokat engedélyezett az Amazonas térségében. Ő maga azzal érvelt: a fosszilisekről nem könnyű lemondani, de az átmeneti lépéseket egy közös ütemterv mentén lehetne összehangolni. Ilyen „útitervet” a találkozó elején ismertette is – célja az erdőirtás leállítása, a fosszilisek visszaszorítása és ezek finanszírozásának megteremtése.
Vége a fosszilis korszaknak?
Az ENSZ főtitkára, António Guterres szerint a megújuló energiákba irányított befektetések 2024-ben elérték a 729 000 milliárd forintot (2 billió USD). Lényeges, hogy ez 291 000 milliárddal (800 milliárd USD-val) haladja meg a szennyező energiaforrásokra fordított összeget. Világszerte csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása; Európa például három évtizednyi mérsékléssel 2040-re 90%-os csökkenést céloz. A fosszilis korszak vége közeledhet.
Mindezek ellenére óriási a szakadék a tettek és a szándékok között
A legnagyobb szennyezők, például az Egyesült Államok vezetői távol maradtak Belémtől. Donald Trump elnök a klímatudományt „átverésnek” minősítette, és országában tovább erősödik a fosszilis energiaipar. Spanyolország bejelentette, hogy támogatja a magánrepülőgépek és a prémiumosztályú repülések megadóztatását – mivel aránytalanul nagy a kibocsátásuk, indokolt, hogy többet fizessenek.
Ennek fényében a klímacsúcs fókusza a vállalásokon lesz
A COP30 konferencián a formális, kötelező érvényű döntések helyett az országok önkéntes ígéreteit elemzik, és az eddig elért eredményeket mérlegelik. Kiemelt téma a metánszivárgás, amely „szuperszennyező” gáznak számít. Bár országokon átívelő konszenzus még nem született, a konferencia középpontjába kerülnek a fosszilis energiahordozók visszaszorításával kapcsolatos vállalások, illetve hogy azokból mennyi valósul meg ténylegesen.
