Gyors terjedés, elszabadult járvány
A csavarosféreg eredetileg Panama déli részén volt elszigetelve, ám az ottani feltartóztatási kísérletek 2023-ban csődöt mondtak. A parazita kevesebb mint két év alatt mintegy 2250 kilométert tett meg, és mára már Mexikó déli, Oaxaca államáig jutott. Az Egyesült Államok határától jelenleg nagyjából 1120 kilométerre található a legészakibb előfordulás. Az elmúlt hónapokban több ezer állatot fertőztek meg, Costa Ricában, Nicaraguában, Hondurasban és Mexikóban pedig tucatnyi emberi megbetegedésről is beszámoltak. Ez nemcsak az állatállománynak, hanem a mezőgazdaságnak és az emberi egészségnek is súlyos fenyegetést jelent.
Steril rovarok a védelem frontvonalában
A védekezés kulcsa a sterilizált hímek tömeges kibocsátása: hetente több millió ilyen rovart engednek szabadjára Közép-Amerika-szerte. Ezek a hímek egy panamai üzemben nevelkednek, melyet a helyi és az amerikai mezőgazdasági minisztérium közösen üzemeltet. Mivel a nőstény csavarosféreg csak egyszer párosodik életében, a steril hímek kórokozómentes utódokat eredményeznek – így csökken a populáció mérete. Ez a módszer már az 1960-as években is bevált, ám most úgy tűnik, a „láthatatlan fal” átszakadt.
A terjedés gyorsasága a szakértőket is meglepte. Bár maguk a legyek mindössze kb. 19 kilométert képesek repülni egy hónapos életük során, a lárvák akár nagy távolságokat is megtehetnek, ha fertőzött állatokban utaznak. Egy nőstény élete során akár 2800 petét is rakhat, és hetente vagy háromhetenként új generáció születik.
Emberi fertőzés, fájdalmas lefolyás
Az emberi csavarosféreg-fertőzés (miázis) ritka, főként azok veszélyeztetettek, akik szarvasmarhákat tartanak, vagy a szabadban alszanak. A kezelés a lárvák sebészi eltávolításával történik. Costa Rica 2025 első felében 42 igazolt esetről és legalább két halálesetről számolt be; Hondurasban 40 megbetegedésről és három halálesetről tudnak; Guatemala májusban jelentette első fertőzöttjét; Mexikóban nyolc humán esetet azonosítottak.
Előnyt adhatnak a génmódosított legyek?
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium május 27-én 7,3 milliárd forintnak megfelelő összeget különített el egy mexikói steril rovarüzem felújítására, ahol hamarosan hetente 60-100 millió új sterilizált csavarosféreg fog kirepülni. Bár jelenleg a steril rovarok módszere a védekezés fő eszköze, a kutatók már dolgoznak MI-alapú, génmódosított legyek kifejlesztésén is: a Pasteur Intézet Uruguayban olyan genetikailag módosított légylárvákat tesztel, amelyek a következő generáció pusztulását idézik elő. Ha a fejlesztések sikeresek, a csavarosféreg akár végleg eltűnhet Észak- és Dél-Amerikából.
A kutatások szerint a csavarosféreg eltűnése nem borítaná fel jelentősen az ökoszisztémát – viszont halált okoz emberekben és állatokban is, a betegség lefolyása pedig gyakran fájdalmas és elhúzódó. Az MI-alapú, génhajtásos irtás lényege, hogy genetikailag örökített, halálos mutációval pusztulnának ki a paraziták. Bár pontosan még nem tudni, mekkora közegészségügyi veszélyt jelentenek, egy ilyen húsfaló rovar minden bizonnyal célpontja lesz a teljes eltüntetésnek, ha az északi féltekén is megszaporodnak az emberi esetek. A fejlesztések rohamtempóban zajlanak – akár egy új rovarháború kezdetének is szemtanúi lehetünk.
