Fordulat a Moderna vakcina körül
A Moderna influenzavakcinája körül viharos gyorsasággal változott a helyzet: alig néhány nappal azután, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) elutasította az mRNS-vakcina engedélyezését, a hatóság mégis beadta a derekát, és felülvizsgálja az engedélykérelmet. Az eredeti elutasítás szerint a cég vizsgálatai nem bizonyultak kellően megbízhatónak, annak ellenére, hogy a tesztelés a szokásos influenzavakcina-protokollt követte. Az eljárás jelentős bizonytalanságot keltett a gyógyszerinnováció jövője körül, hiszen ha az FDA következetlenül ítél, az veszélyeztetheti az Egyesült Államok vezető szerepét a gyógyszerfejlesztésben.
Előrelépés az univerzális oltásban
Most először tűnik lehetségesnek egy olyan oltás, amely egyszerre több légúti vírus ellen is védene, ráadásul szúrás nélkül, belélegzéssel lehet bejuttatni. A Stanford Egyetem kutatóinak eredményei szerint a vakcina nem egy adott kórokozó felszíni jellemzőjét utánozza, hanem azokat a jelzőmolekulákat, amelyeket az immunsejtek bocsátanak ki fertőzés során – ezzel serkentve mind a gyorsan reagáló veleszületett, mind a lassabb, de „emlékező” adaptív immunválaszt.
A kísérleteket egereken végezték: három egymást követő hét alatt három dózist kaptak, majd ki voltak téve a COVID–19, illetve egyéb koronavírusok támadásának. Az oltott egerek látványosan jobban viselték a fertőzést, sőt bakteriális tüdőfertőzés ellen is védelmet kaptak; az allergiás reakcióik is enyhébbek lettek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a módszer sokoldalúsága és gyorsasága valódi áttörést hozhat a légúti betegségek elleni védekezésben. Hátrány, hogy az immunitás csak körülbelül három hónapig tartott ki, ráadásul mindez egyelőre csak egereken működik – de a remény megalapozott.
Veszélyes légszennyezés: az Alzheimer-kockázat új arca
Az elmúlt héten publikált tanulmány rámutatott: a hosszú távú PM2,5-szennyezettség, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb porszemcsék belélegzése jelentősen növeli az időskori Alzheimer-kór kockázatát. A 28 millió fő adatait elemző nagyszabású felmérés szerint ez a hatás nemcsak közvetett, azaz nem pusztán a társuló betegségek (mint a magas vérnyomás vagy a stroke) révén jelentkezik. Az apró részecskék – amelyek főként fosszilis tüzelőanyagok égetésekor keletkeznek – közvetlenül is károsíthatják az agyat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a légszennyezés elleni küzdelemnek közvetlen agyvédelmi jelentősége is van.
Minden rendben a Hold felé tartó Artemis II rakétánál
Az Artemis II űrmisszió végre sikeres főpróbát (wet dress rehearsal) zárt: a több mint 30 méter magas Space Launch System óriásrakétát ezúttal végig sikerült üzemanyaggal feltölteni anélkül, hogy hidrogénszivárgás lépett volna fel. Ez nagy szó, mivel legutóbb ilyen szivárgások késleltették nemcsak a főpróbákat, hanem magát az indítást is.
Ezután már csak a Hold vár a négyfős legénységre – ez lesz az első emberes holdutazás 1972 óta, ráadásul rekordszámú „elsővel”: az első fekete űrhajós, az első űrhajósnő, az első kanadai, sőt, az első űrtoalett is Hold-közelbe jut. Bár a Holdra most még nem szállnak le, egy úgynevezett „free-return” pályán megkerülik az égitestet, és így minden korábbinál messzebbre jutnak majd a Földtől.
Sivatagi dinoszaurusz: új spinosauridára bukkantak
A 2019-ben a nigeri sivatagban felfedezett, ám csak most elismert spinosaurida (farkashal-gyík) faj, a Spinosaurus mirabilis csontjai meglepően távol, 500–950 kilométerre a partoktól kerültek elő. Eddig úgy gondolták, ezek a nagy testű, két lábon járó ragadozók a tengerparti életmódhoz voltak kötve, sőt, akár teljesen vízi lények is lehettek. A mostani lelet alapján azonban bozótos, folyókkal szabdalt belső területeken élhettek. A Spinosaurus mirabilis egyedi, szablya alakú tarajáról ismerhető fel, és új fényben mutatja be a Jurassic Park III-ból (Jurassic Park III) is ismert spinosauridák múltját.
