Dragonszülött titkai
Az 1930-as években, a japán megszállás alatt bukkantak rá Északkelet-Kínában, Harbin városában egy hatalmas emberi koponyára. A megtaláló titokban rejtegette egész életében, nehogy a megszállók elvigyék, és csak 2018-ban adta át a tudománynak. A leletet elemző kínai kutatócsoport 2021-ben egyenesen új fajként írta le: Homo longi, azaz Sárkányember (Dragon Man) néven, mivel az állkapocs és a koponya sok egyedi vonást mutatott más ismert fosszíliákhoz képest.
A fehérje elárulta az igazságot
Az elemzés eleinte nem hozott áttörést: a koponyából megpróbáltak ősi DNS-t kinyerni, de eredménytelenül. A kutatók azonban nem adták fel, és végül a halántékcsontból fehérjeláncokat vontak ki, amelyek ellenállóbbak az idő múlásával szemben, mint a DNS. Összesen 95 különböző fehérjét sikerült beazonosítani, amelyek közül négy kizárólag a Denisovai emberre jellemző variánst mutatott – a Harbin-koponya három esetben egyezést mutatott.
Ezzel kétségtelenné vált: a Homo longiként leírt koponya valójában egy Denisovai emberé volt. Ez azért óriási szenzáció, mert eddig Denisovai emberből csak apróbb csontokat – egy ujjperccsontot, néhány fogat, egy járomcsontot – találtak, és ezek alapján lehetetlen volt rekonstruálni, hogyan is néztek ki, miben különböztek tőlünk vagy a neandervölgyiektől. Most először nézhetünk szembe nemzetségünk egyik rejtélyes ágával.
Tudományos viták, nehezen húzható határok
A szenzációs koponya körül már a fajbesorolása miatt is éles szakmai viták folytak. Egyes kutatók eleve megkérdőjelezték, van-e értelme minden kissé eltérő ősembert külön fajnak tekinteni, amikor a neandervölgyi és a modern ember között is homályos a határ. Már a 2021-es javaslatban is felvetődött, hogy a Harbin-koponya nagy őrlőfogai és más jellegei nagyon is emlékeztetnek a Denisovai maradványokra. De a Homo longi hivatalos leírói akkor még önálló rokoni ágnak tartották.
A mostani eredmény azonban a vita végére tesz pontot: nem külön fajról, hanem a titokzatos Denisovai ember egy képviselőjéről volt szó a sárkánykoponya esetében. Mi több, a kínai szakemberek szerint Kína több más lelete – például a Dali, Hualong vagy Jinniushan barlangokból előkerült koponyák – is nagyon hasonlóak, és molárisaik alapján szintén a Denisovai populációhoz tartozhatnak.
Egy szellem megelevenedik
A Denisovai ember egészen mostanáig valóban csak szellem volt az emberi családfán: génjeik öröksége kimutatható sok mai ázsiai népcsoportban, de maguk a csontleletek mindig töredékesek és kevés információval szolgálnak. Észak- és kelet-ázsiai, valamint tibeti magaslatokról származó fogak, állcsontok és ujjpercek alapján csak annyit sejtettünk, hogy vastagcsontú, nagy őrlőfogú, masszív testalkatú emberek lehettek.
A Harbin-koponya véget vet a rejtélynek. Nemcsak abból a szempontból, hogy pontosabb képet ad egy ilyen ősember arcáról, hanem azért is, mert a DNS- vagy fehérjealapú vizsgálatoknak hála az egyes fosszíliák sokkal pontosabban elhelyezhetők az emberi családfán.
Így nézett ki egy Denisovai
A Harbin-1 (ahogy a koponyát hivatalosan nevezik) széles, lapos arccal és kis járomcsontokkal rendelkezett, hatalmas szemürege, robusztus, kiugró szemöldökrése, előreugró felső állkapcsa, valamint méretes, erős zápfogai voltak. Koponyája hosszúkás, kevésbé boltozatos, mint egy modern emberé, de agytérfogata nagy: mintegy 1 420 köbcenti – közel a mai átlaghoz.
A testi jegyek mozaikszerűek: a nagy molárisok, a hosszabb, lelapult koponya inkább archaikus emberfajtákra – például a Homo erectusra vagy a Homo heidelbergensisre – emlékeztet, a laposabb arc, előre nem ugró homlok főként a modern emberre hasonlít. Mivel a Harbin csak egyetlen egyed maradványait jelenti, óvatosan vonhatók le végkövetkeztetések: akár mai embertársaink, úgy ezek az ősi Denisovaiak is számos tekintetben változatosak lehettek, hiszen hatalmas területen – Szibériától Tajvanig, Tibet magasföldjétől a délkelet-ázsiai erdőségekig – éltek. Ráadásul egy koponya sem ad választ arra, milyen volt a testalkat, a termet, a járás, sőt: a Harbin-maradvány esetében ma sem tudjuk, nő vagy férfi csontokat rejt-e a lelet.
Mi következik?
A kutatók szerint rengeteg további kínai és észak-ázsiai fosszília őrizhet fehérjetöredékeket vagy akár DNS-t, amelyek segíthetnek a denisovai változatosság és az emberi fejlődéstörténet pontosabb feltérképezésében. Amit eddig csak szellemrokonként ismertünk, most végre karaktert, arcot és agytérfogatot is kapott – de az igazi kaland csak most kezdődik.
