
Az ősi Rappahannock törzs földjén
Nemcsak a tárgyi emlékek, hanem a Rappahannock indián törzs szóbeli hagyományai is megerősítik a felfedezést: a helyszín a nagy folyó fölé magasodó meredek sziklafalak tetején fekszik, ahonnan kiválóan lehetett szemmel tartani a völgy egészét. A termékeny talaj kifejezetten ideális volt az olyan növények, például a kukorica termesztésére. A környék a mai napig a törzs otthona, és a közösség tagjai aktívan törekednek arra, hogy visszaszerezzék és megvédjék ősi földjeiket.
John Smith térképei és legendái
Smith, aki katonaként és kalandorként érkezett a gyarmatra, 1608-ban, a jamestowni tanács elnökeként töltött idő alatt térképezte fel a környéket, és részletesen leírta az általa látott indián falvakat is. Bár Smith hírneve erősen legendás, és hajlamos volt a túlzásra, ezek az eredmények igazolják hozzáértését a Rappahannock mente feltérképezésében. Eddig körülbelül 11 ezer indián lelet került elő a fennsík két fő ásatási pontján, egyes darabok akár a 16. századból is származhatnak.
Ősi tárgyak, modern együttműködés
Az új leletek összhangban vannak a törzs szóban megőrzött történeteivel: nemcsak emlékek, hanem fontos bizonyítékok is arra, hogyan éltek itt az indián közösségek, miközben európai telepesek érkeztek. A kutatócsoport a történelmi dokumentumokat, helyszíni bejárásokat és a szóbeli hagyományokat is ötvözve találta meg a települések pontos helyét. Az egyik falut például a sziklafalak tetejére építették, ahonnan a folyó egészét ellenőrizhették.
Földeladások, vitás emlékek
A 17. században a Rappahannock törzs 10 100 hektár földet adott át a jamestowni angoloknak, mindössze 30 takaró, néhány gyöngy és eszköz fejében – legalábbis Smith feljegyzései szerint. Ugyanakkor ezeknek az ügyleteknek máig vitatott az értelmezése: a törzs tagjai inkább közös használatként, illetve bérleti lehetőségként tekinthettek a földhasználatra, szemben az európai tulajdonszemlélettel.
A történelem újraíródik
A leletek a törzs és a kutatók közötti együttműködés eredményeként kerültek elő. A Rappahannockok számára a teljes folyóvölgy otthont jelent, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van ma a terület: ezért dolgoznak együtt természetvédelmi szervezetekkel és magánszemélyekkel a kulcsfontosságú helyszínek megvásárlása vagy megóvása érdekében. Az új felfedezések mélyebb betekintést adnak abba, hogyan alakult a két kultúra kapcsolata a telepes évek kezdetén: kereskedelem, diplomácia és sokszor konfliktus jellemezte ezt az időszakot, miközben egymás sorsát formálták.
