Rendkívüli állatfajok nyomai
A kutatók például rozmárt, grönlandi bálnát, lundát, siketfajdot, sarki hófajdot és tőkehalat is azonosítottak, sőt előkerült a galléros lemming is, amely már kihalt Európában, és eddig Skandináviában sem bukkant fel. DNS-vizsgálatok igazolták, hogy ezek az egykor itt élő állatfajok eltűntek, amikor a lehűlés és az újabb jégtakaró visszatért a vidékre.
Az állatvilág küzdelme a klímaváltozással
A barlangban feltárt csontok hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük, az arktikus fajok mennyire érzékenyek a klímaváltozásra. Az egykori élőhelyek – tavak, folyók, tundra, valamint a szezonálisan jelenlévő tengeri jég – ideálisak voltak az állatok számára, de amikor a jég visszatért, a populációk nem tudtak máshová vándorolni, így végül kihaltak a térségben.
Mit üzen ez a ma élő fajoknak?
A felfedezés rávilágít arra, hogy még a hideghez alkalmazkodott fajoknak is komoly túlélési nehézségeket okozott a klímaváltozás. Mára élőhelyeik jóval felaprózódottabbak, ezért mozgásterük is szűkebb – így a ma tapasztalható, gyorsan melegedő éghajlat még nagyobb kihívást jelent számukra, mint akkoriban a lehűlés. Míg akkor a jég tette próbára őket, most a felmelegedés és a változó élőhelyek sodorják veszélybe a sarkvidéki állatokat.
