Szupernóva anatómiája, élőben
Az SN 2024ggi-t 2024. április 10-én észlelték először, amikor Yi Yang, a Tsinghua Egyetem kutatója, egy hosszú utazás végén leszállt San Franciscóban. Felismerve az esemény ritkaságát, mindössze 12 órán belül benyújtott egy megfigyelési kérelmet az ESO felé, amelyet már április 11-én jóvá is hagytak. Így a chilei gigatávcső alig 26 órával a felfedezés után vizsgálhatta a robbanást.
Az esemény helyszíne az NGC 3621 galaxis, a Hydra csillagkép irányában, nagyjából 22 millió fényévre a Földtől – csillagászati mércével nézve ez kifejezetten közelinek számít. A szupernóva egykor vörös szuperóriás csillag volt, amely a Nap tömegének 12–15-szörösét, sugarának mintegy 500-szorosát érte el. Vagyis minden tankönyvi feltétel adott volt egy klasszikus, hatalmas csillag utolsó nagy fellobbanásához.
Mi történik a csillag halálakor?
Az ilyen csillagok életük folyamán gömb alakjukat az egyensúly tartja: a gravitáció befelé húz, míg a magfúzió által keltett nyomás kifelé tolja az anyagot. Az üzemanyag elfogyásával ez az egyensúly megbomlik, a mag összeroppan, a külső rétegek zuhanni kezdenek, majd visszapattannak a sűrű magról. A visszarúgás hatalmas lökéshullámot indít el, amely végül szétveti az egész csillagot.
Miután ez a lökéshullám eléri a felszínt, óriási energia szabadul fel, és a szupernóva először lesz látható. Ez a rövid időablak kínál alkalmat arra, hogy a csillagászok megfigyeljék a robbanás kezdeti alakját.
Szokatlan forma a fény hullámain
A kutatócsoport ehhez úgynevezett spektropolárimetriát használt. Ennek révén a robbanás első fénykitörése azt mutatta, hogy a kiszabaduló anyag nem gömb-, hanem olívabogyó-alakú volt. Ahogy a robbanás szétterjedt, a kitörés formája laposabbá vált, de a szimmetriatengelye végig változatlan maradt. Ezáltal bizonyítható, hogy létezik egy általános elv, amely a hatalmas csillagok pusztulását közös mintára irányítja.
A tudomány és az együttműködés ereje
Az ilyen mérések új lehetőségeket kínálnak a csillaghalál folyamatainak pontosabb megértéséhez, és egyes régi elméleteket ki is zárhatnak. Ennek nyomán új fejezet nyílhat a szupernóva-kutatásban és a kozmikus robbanások fizikájának feltérképezésében. Az együttműködő kutatók szerint ez az eredmény azt bizonyítja, hogy a kíváncsiság, a nemzetközi összefogás és a gyors reagálás valóban forradalmi felismerésekhez vezethet az univerzum titkainak feltárásához.
