
A Dmanisi-leletek meghökkentő sokszínűsége
Grúziában a nyolcvanas években előkerült öt, 1,8 millió éves koponya komoly vitákat kavart a tudományos közösségben. Hosszú ideig úgy vélték, hogy ezek mind a Homo erectushoz tartoznak, és a különbségeket például a nemi megoszlás okozza. Mások azonban két különböző fajt ismertek fel, köztük a Homo georgicust, amely az ausztralopithecusokhoz is közelebb állhatott, illetve a Homo caucasicust, ami már inkább a korai emberek felé mutatott.
A fogak újabb titkokat árulnak el
A korábbi kutatások főként a koponyákra koncentráltak, most viszont 24 fogat elemeztek részletesen három, Dmanisiből származó egyedtől. Ezeket más fajoktól, így ausztralopithecusoktól, Homo habilistől, Homo erectustól és a modern embertől származó 559 foggal vetették össze. A vizsgált fogak két jól elkülöníthető csoportba sorolhatók: az egyik közelebb áll az ausztralopithecusokhoz, míg a másik inkább a korai emberekhez hasonlít, és főként a felső állkapocs fogaiban jelentkeznek a különbségek.
Más szóval, valószínűleg több emberfaj fordult meg a Dmanisi térségében, sőt, elképzelhető, hogy egy „ősibb” csoport is jelen volt már ekkor, amely akár megelőzhette a Homo erectus kivándorlását Afrikából.
A végkifejlet mindenkit meglepett
A tudósok összehasonlították a két fogcsoport különbségeit csimpánzok és gorillák nemi eltéréseivel, de megállapították, hogy a nagy, ősi harmadik zápfogak inkább egy másik fajra utalnak. Sokan úgy vélik, hogy a Dmanisi-leletek legalább két emberi vonalat is képviselhetnek, köztük az egyik akár még a Homo erectusnál is primitívebb volt.
Ha ez a feltételezés igaz, akkor a Homo erectus előtt is elhagyhattak fajok Afrikát. Ezek az ősi emberfélék akár távoli leszármazottakat is eredményezhettek, például a Meganthropuszt, a Homo floresiensist vagy a Homo luzonensist.
Mindezek ellenére néhány kutató szerint akár egyetlen, nagyon változatos Homo erectusról is szó lehet, ahol néhány egyed megtartotta az ősibb jegyeket, míg mások már a fejlettebb sajátosságok felé haladtak. Annyi bizonyos, hogy a felfedezés mindenki számára új kérdéseket vet fel az emberiség eredetéről.
