Az MI és a fúzió találkozása
A Las Vegas-i CES 2026-ra időzített debütálás egy új korszakot jelezhet: a fúziós áram nagyüzemi bevezetését. A Siemens vezérigazgatója, Roland Busch hangsúlyozta, mennyire fontos a gigawattos energiaellátás: teljesen tiszta és szakadásmentes áram kell a digitális gyárak és adatközpontok működtetéséhez. Ebből adódóan a fúziós energia áttörést hozhat, hiszen nem jár jelentős radioaktív hulladékkal, nincs ellátási bizonytalanság vagy külföldi beszállítóktól való függés.
A CFS mögött jelentős tőke áll, többek között Bill Gates, az Nvidia és a Google is támogatja. A cég 2018-ban vált ki a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kötelékéből, ma a jelentős fúziós projektek finanszírozása és szerződései terén piacvezető.
SPARC: az áttörés küszöbén
A CFS jelenleg az SPARC nevű bemutató projektjét építi, és a 18 D-alakú, nagyméretű, magashőmérsékletű szupravezető mágnes közül az elsőt már beépítették. Ezek elméletben olyan erősek, hogy akár egy repülőgép-anyahajót is kiemelhetnének a vízből. A SPARC 2026 végére szinte teljesen elkészülhet, 2027-ben pedig már várhatóan előállítja első plazmaenergiáját.
A fúzió legnagyobb akadálya mindig is az volt, hogy működőképes-e nagy léptékben: ezt szeretné a CFS bizonyítani. A SPARC sikeressége esetén már a 2030-as évek elejére elkészülhet a világ első működő fúziós erőműve, az ARC-erőmű, Richmond (Virginia) közelében. Az ARC 400 megawatt villamos energiát termelne, ami körülbelül 300 000 háztartás folyamatos energiaigényét fedezné.
Fúzió kontra hasadás: gyökeres különbségek
A jelenleg ismert atomenergia (maghasadás) az atomok szétválasztásán alapul, miközben a fúzió során hidrogénatomokat egyesítenek extrém magas hőmérsékleten, létrehozva a Napban is működő plazmaállapotot. Ilyenkor hélium keletkezik, és a folyamat hatalmas mennyiségű energiát szabadít fel, amelyet elektromossággá alakítanak. Az űrben ekkora nyomást a gravitáció biztosít, földi körülmények között viszont az egész folyamat kezelése mérnöki kihívás.
Az MI szerepe: digitális iker és adatvezérelt fejlesztés
A CFS az Nvidia Omniverse MI-technológiáját és a Siemens ipari szoftvereit veti be, hogy digitális ikert hozzanak létre az SPARC-nak. Így minden fizikai beavatkozás nélkül lehet adatokat gyűjteni és kísérletezni. A CFS emellett a Google MI-jével (DeepMind) is dolgozik: előbbi a pilóta, utóbbi a virtuális repülőgép.
Ennek alapján megállapítható, hogy az MI-alapú szimulációkkal felgyorsulhat az ARC fejlesztése, vagyis a digitális és a fizikai világ egyesülése áttörést hozhat a fúziós energiaiparban.
Verseny, tőke és a Trump-család beszállása
Közben az iparágban jelentős verseny bontakozik ki – ráadásul a Trump Media & Technology Group és a TAE Technologies nemrég 6 milliárd dolláros (kb. 2 140 milliárd Ft) összeolvadást jelentett be. Ebből adódóan a Trump-család részben tulajdonossá válhat a fúziós energiában elsőként tőzsdére lépő vállalatban, amely kriptovalutával, közösségi médiával és áramtermeléssel kíván foglalkozni. Közben a Helion nevű startup – melyet az OpenAI alapítója, Sam Altman, és a SoftBank is támogat – Seattle mellett építené fúziós erőművét, főként adatközpontok ellátására.
A CFS a világ legismertebb fúziós technológiájával, a tokamak-kal dolgozik: ez a masszív, fánk formájú (toroidális) mágneses kamra nagy hőmérsékletű plazma csapdázására szolgál.
A fúziós energia régóta viccek tárgya: mindig harminc évre van a megvalósulástól. Most azonban valóban kezdetét vette az összeállítás folyamata; érkeznek az alkatrészek, és egyre közelebb a siker.
