Történelmi visszatérés
Több mint öt évtized telt el azóta, hogy amerikai űrhajósok utoljára elhagyták a Föld körüli pályát. Az Artemis II ugyan még nem száll le a Holdon, de négy űrhajóssal megkerüli a Holdat, majd visszatér a Földre. A küldetésben Victor Glover lesz az első afroamerikai űrhajós, Christina Koch pedig az első nő, aki ilyen közel kerül a Holdhoz. Az eredetileg februárra tervezett indítás legkorábban márciusban valósulhat meg.
Új példaképek a jövő generációinak
A küldetés presztízsét növeli, hogy Glover és Koch egyaránt inspirálni szeretnék a fiatalokat a tudomány és az űrkutatás iránti lelkesedésre. Glover, tapasztalt amerikai haditengerészeti pilóta és a Nemzetközi Űrállomás egykori legénységi tagja egyértelművé tette, hogy az Artemis II-nél nemcsak a műszaki kihívások számítanak, hanem az is, hogy a kibővült legénység révén szélesebb társadalmi csoportokat tudnak megszólítani.
Christina Koch, aki 2013 óta űrhajós, korábban mérnökként és kutatóként dolgozott a NASA-nál. Fontosnak tartja, hogy a közönség álmait és törekvéseit is magukkal vigyék a Holdig vezető úton.
Diverzitás és együttműködés új korszakban
Danielle Wood, a Massachusetts Institute of Technology űrkutatási tanszékének professzora szerint a küldetés a NASA elmúlt húsz évének tapasztalataira és kudarcaira is épít. A szervezet korábban főleg katonai hátterű űrhajósokra összpontosított, ám a jelentkezési feltételek folyamatos bővítése növelte a sokszínűséget, ami a technológiai fejlődés mellett társadalmi változásokhoz is hozzájárulhat.
Wood kiemeli: a küldetés nem pusztán technikai teszt, hanem tudományos kutatásokat is magában foglal, például az űrhajósok egészségi állapotáról, a rakéta működéséről, a Hold fizikai jellegzetességeiről. A NASA emellett különböző nemzetközi együttműködési szerződések – például Szaúd-Arábiával és Németországgal – révén erősíti a globális erőforrás-megosztást is.
Új korszak vagy drága zsákutca?
Amy Shira Teitel űrtörténész szerint az Artemis II egy teljesen új korszak kezdetét jelenti, hiszen 1972 óta most először hagyják el amerikaiak az alacsony Föld körüli pályát. Ugyanakkor komoly aggályokat is megfogalmaz: a misszió költségvetési korlátai, a többszöri halasztás, valamint a politikai bonyodalmak miatt a rakétaprojektet sokan túl drágának és túlbonyolítottnak tartják.
A Holdat illetően egyre nő a konkurencia: Elon Musk SpaceX cége is egyre inkább a Hold meghódítására készül, akárcsak más, texasi és houstoni magáncégek, amelyek szintén küldtek már űreszközt a Holdra. Az USA további tervei között szerepel, hogy a Nemzetközi Űrállomást később felváltják kisebb űrállomásokkal, amelyek már a Holdra és a Marsra összpontosítanak. Ennek költségei milliárdokba kerülnek, de a szenátusi támogatás miatt ezzel párhuzamosan új munkahelyek létesülnek, különösen Alabamában, ahol a Marshall Űrrepülési Központ található.
Mérsékelt optimizmus
Összegzésként megjegyezhető, hogy az Artemis II indulása mérföldkő, de továbbra is kérdéses, hogy ténylegesen tartós holdi jelenléthez vezet-e. Az űrkutatás továbbra is rendkívül nehéz, politikailag érzékeny és drága vállalkozás – a szakértők szerint éppen ezért jó adag óvatossággal és reménnyel várhatjuk, merre viszi tovább az emberiséget az űr felfedezése.
