A robbanó fekete lyukak titka
A hagyományos elképzelés szerint a fekete lyukak mindent elnyelnek, de a fizikusok már régóta feltételezik, hogy életük végén ők is elpusztulnak: Hawking-sugárzás révén párolognak el, majd felrobbannak. Korábban úgy vélték, ilyen robbanás csak 100 000 évente történik. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy már a következő 10 évben akár 90%-os eséllyel megfigyelhetünk ilyet. Ehhez már ma is rendelkezésünkre állnak elég nagy kapacitású űrteleszkópjaink és földi távcsöveink.
Ősi titkok a sötét anyag nyomában
Azok a fekete lyukak, amelyek a leginkább hajlamosak a robbanásra, nem a csillagtömegű társaik, hanem a primordiális fekete lyukak. A fizikusok szerint minél kisebb egy fekete lyuk tömege, annál forróbb, és annál több részecskét bocsát ki – vagyis minél kisebb a primordiális fekete lyuk, annál gyorsabban párolog el, végül látványos robbanásban.
A kutatók áttörték a régi elméletek határait, és megvizsgálták, mi történne, ha ezek a fekete lyukak csekély elektromos töltéssel, úgynevezett „sötét elektronokkal” jönnének létre. Ezek a sötét elektronok a hagyományos elektronoknál nehezebbek, és sötét elektromágneses erőhatások révén létezhetnek. Az új modell szerint a sötét töltés átmenetileg stabilizálhatja a fekete lyukat, mielőtt az végleg felrobban – így a robbanások gyakorisága akár évtizedenkénti eseménnyé válhat.
Az univerzum részecskéinek katalógusa lehet egy fekete lyuk robbanása
Egy ilyen robbanás nemcsak látványos lenne, hanem feltárhatná a létező összes szubatomi részecskét, beleértve a még soha nem látottakat is – például akár a sötét anyagot is. A kutatók szerint ugyan nem garantált a robbanás a következő tíz évben, de a 90%-os esély miatt érdemes készen állni. Ha igazuk lesz, a detektált Hawking-sugárzás és a robbanás közelebb vihet minket ahhoz, hogy megértsük az univerzum eredetét.
