Első kézzelfogható bizonyíték a téridő elcsavarásáról
A felfedezés középpontjában a Lense–Thirring-precesszió nevű jelenség áll. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a gyorsan forgó fekete lyuk magával sodorja környezetében a téridőt, így a közelébe kerülő csillagok pályája is imbolyogni kezd. A vizsgálat alanya az AT2020afhd nevű árapály-katasztrófa volt, amely során egy csillagot széttépett egy szupernehéz fekete lyuk. A darabokra szakadt csillag anyaga ekkor egy lapos, forgó koronggá rendeződött, amelyből pehelykönnyű, de hihetetlenül gyors anyagkiáramlás (jet) indult el – csaknem fénysebességgel.
Kozmikus imbolygás és 20 napos ciklusok
A kutatók az eseményt figyelve mind röntgensugárzásban, mind rádióhullámokban kimutatták, hogy a korong és a belőle induló jet együtt ringatózik, ciklikusan – ráadásul húsznapos ismétlődéssel. Ez pontosan illeszkedik ahhoz, amit Einstein már 1913-ban megsejtett, majd Lense és Thirring 1918-ban matematikailag is bizonyítottak: vagyis a forgó fekete lyuk ténylegesen magával csavarja a téridőt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a gravitációs hatás mellett a forgás is energetikusabb jelenségeket vált ki, mint eddig gondoltuk.
Új nyomozási módszer a fekete lyukakról
A jelenséget a Neil Gehrels Swift Obszervatórium röntgenadatai és a Very Large Array rádiótávcső mérései tették kézzelfoghatóvá. Az anyag viselkedését, összetételét és változásait még részleteiben is kielemezték spektroszkópiával. Az eredmények nemcsak a téridő csavarásának közvetlen igazolását jelentik, hanem egy nagyszerű új lehetőséget is kínálnak, sci-fibe illő jelzőrendszerként: a különleges, ingadozó rádiójel alapján ezentúl könnyebben azonosíthatók a hasonló fekete lyukak és súlyos csillagfeldaraboló eseményeik.
A gravitomágneses mező tényleg működik
Esetünkben ez azt jelenti, hogy ugyanúgy, ahogy egy forgó mágneses test mezőt gerjeszt, itt a hatalmas tömegű, forgó fekete lyuk gravitomágneses teret hoz létre. Ez a téridő-imbolygás a környező csillagok és anyagok mozgását is befolyásolja, sőt, a jetek születésének körülményeire is magyarázatot kínálhat. Ezáltal közelebb kerülünk az univerzum absztrakt, de valós csodáihoz – amelyek közül most egy újabb titokra derült fény, hála az emberi kíváncsiságnak és precíz adatelemzésnek.
