Miért számítanak a háttérben dolgozó ritka fajok?
A szintetikus mikrobakonzorciumok pontos szerkezete és működése azonban eddig kevéssé volt ismert, különösen az, hogy a ritka mikrobafajok mennyire fontosak a rendszer stabilitása és a működési sokféleség szempontjából. Xu Mingkai kutatócsoportja ezért megalkotott egy új mikrobaközösséget, az L1-et, amely képes ötféle, széles körben használt szulfonil-karbamid gyomirtószer – köztük klorszulfuron (chlorsulfuron), benszulfuron (bensulfuron), metszulfuron (metsulfuron), pirazolszulfuron (pyrazosulfuron), tifen-szulfuron (thifensulfuron) – lebontására. Ez különösen értékes a bonyolult, többféle vegyszerrel szennyezett mezőgazdasági területeken.
A mikrobaháló mozgatórugói és az enzimek szerepe
Az L1 közösségben olyan nemzetségek működnek kulcsfontosságúként, mint a Methyloversatilis, a Pseudoxanthomonas vagy a Chitinophaga. Meglepő módon kiderült, hogy a ritka mikrobák nemcsak kiegészítik, hanem meghatározóak is lehetnek a rendszer stabilitásában, sőt, bizonyos körülmények között akár helyet is cserélhetnek a domináns fajokkal. Az enzimek, például a glutathion-transzferázok és az ureázok, szintén eltérő szerepet töltenek be a gyomirtó típusától függően, ami a funkcionális redundancia és alkalmazkodóképesség új példája.
A mesterséges közösségek jövője a talajvédelemben
Az eredmények szerint ezekben a közösségekben a pozitív kölcsönhatások uralkodnak, és a hálózat összetettsége a változatossággal növekszik. Ez a kutatás új elméleti keretet és technológiai eszközt kínál a hatékony, MI-alapú mikrobakonzorciumok tervezéséhez, amelyekkel célzottan és biztonságosan tisztíthatók meg a mezőgazdasági területek a mérgező maradványoktól.
