Az elfeledett grönlandi fúrás, amikor a jég alól előtört a föld

Elfeledett minták és egy titkos katonai bázis

Figyelemre méltó, hogy a mostani kutatások alapját jelentő jég- és üledékminták még az 1960-as években születtek. Ezeket egy amerikai katonai bázison, a titkos Camp Century-n vették, amely 1959-ben kezdte meg működését Grönland belsejében, nagyjából 240 km-re a parttól. A bázison a kutatók – a katonai tevékenység mellett – több mint 1000 métert fúrtak le a jégtakarón át, elérve az alatta lévő üledéket. Mivel a projektet 1967-ben feladták, a minták szinte feledésbe merültek, egészen 2019-ig, amikor egy nemzetközi csapat elővette őket, hogy az éghajlatváltozás hosszabb távú folyamataihoz is támpontot adjanak.

Újraértelmezett múlt: kutatólaborok és modern elemzések

Nemcsak az amerikai, hanem európai szakértők is részt vettek a régi minták vizsgálatában. A kutatók oxigén- és hidrogénizotópokat mértek a jégben, az arányokból pedig régi hőmérsékletekre következtettek. Ugyanígy elemezték a szén- és nitrogénizotópokat, amelyek az ősi talaj ökológiai viszonyairól árultak el fontos részleteket. Az új dokumentumfilm, amely YouTube-on, Apple TV-n és Amazon Prime-on jelent meg idén ősszel, végigköveti, ahogy a tudósok a modern laborokban szinte pillanatról pillanatra fejtenek meg új részleteket bolygónk múltjáról.

Hőskor a jég alatt: miért fontos most mindez?

Az elemzések szerint közel félmillió éve egy hosszan elnyúló meleg időszak uralta Grönlandot, amely alatt a jégtakaró visszahúzódott. A folyamat jelentősége ma is nyilvánvaló, hiszen most is gyorsul a grönlandi jég olvadása. Nemcsak arról van szó, hogy a múlt megértésével visszatekintünk: az új ismeretek segítenek pontosabban megjósolni a tengerszint várható emelkedését is.

Drágán mért időutazás

A minták begyűjtése hatalmas munka és óriási költség volt – egy ilyen fúrás a jeges mélységbe ma sem egyszerűbb vagy olcsóbb. Az 1960-as években már tudták, hogy a víz izotópjai fontosak az éghajlattörténet szempontjából, de a globális felmelegedés még nem volt a tudomány látóterében. Az új elemzési módszerek viszont ma életre keltik a múltat.

Fókuszváltás a tudományban

Régebben a tudomány fő kérdése az volt, hogyan alakult ki a jégkorszak. Ma viszont arra kell válaszolnunk, milyen lesz a Föld kevesebb jéggel – mert most efelé tartunk. A film ezt a váltást mutatja be: már nem a fagyos múlt, hanem a melegedő jelen és jövő ad kihívásokat.

2025, adminboss, phys.org alapján