Fegyverként szolgáló csőr
A Journal of Experimental Biology folyóiratban közölt legfrissebb kutatások szerint a hímek csőre nemcsak hosszabb és hegyesebb, mint a nőstényeké, hanem közel 3 százalékkal egyenesebb és 69 százalékkal élesebb is. A végén szinte tőr alakú hegy található, amellyel kegyetlen szúrásokat tudnak mérni riválisaikra, ha területüket vagy párzási jogukat védik. Korábban a szakértők úgy gondolták, hogy a csőr eltérései csupán a virágokra specializálódott táplálkozásnak köszönhetők, de kiderült, a harc is legalább ilyen fontos tényező.
Brutális párzási viadalok
Május elején a hímek összegyűlnek kis csoportokba, úgynevezett lekekbe, ahol közös énekkel csalogatják a nőstényeket. Akik nem vesznek részt ebben a körben, kisebb eséllyel vonzzák magukhoz a nőstényeket. Egy hím, amely megpróbál leülni egy már elfoglalt ágra, heves összecsapásba keveredhet: teljes erőből, csőrrel előre egymásra rontanak, a párbaj akár halálos is lehet. Egy Costa Rica-i kolibrikutató, Marcelo Araya-Salas szerint ez a fajta agresszió egyáltalán nem meglepő: az aztékok nap- és háborúistene, Huitzilopochtli is kolibri alakban jelent meg.
