A Holt-tenger különlegessége
A Holt-tenger meglepő módon nem valódi tenger, hanem egy hatalmas, sós vizű tó, amely 76 kilométer hosszú és legfeljebb 18 kilométer széles. Nevét a középkori szerzetesektől kapta, akik azt tapasztalták, hogy a sós vízben semmiféle élet nem található. A tó vízszintje naponta változik, mivel a forró, száraz nyarak alatt az erős párolgás miatt akár 2–3 centimétert is csökkenhet.
A Holt-tenger és a földtani titkok
A Holt-tenger közvetlenül a Holt-tengeri törésvonal mentén helyezkedik el, amely mintegy 1000 kilométer hosszan húzódik a Vörös-tengertől Törökországig, a Taurus-hegységig, és mintegy 20 millió éve kezdett kialakulni. Ez a törésvonal választja el az afrikai és az arab kőzetlemezt, és a kontinensek között fekszik a Nagy-hasadékvölgy (Great Rift Valley) részeként, ahol a kéreg napjainkban is tágul.
A Holt-tengeri törésvonal úgynevezett elcsúszásos vető, ahol a két lemez egymás mellett mozog, de a keleti oldal évente nagyjából 5 milliméterrel gyorsabb, mint a nyugati. Összehasonlításként: a San Andreas-törés (San Andreas Fault) Kaliforniában tízszer gyorsabb.
Miért ilyen mély a Holt-tenger?
Egyes kutatók korábban úgy vélték, hogy a Holt-tenger egy „pull-apart” medence miatt ilyen mély, amely egy elhajló törésvonal mentén alakul ki. Amikor a törésvonal nem egyenes, a görbületnél a két oldal távolodni kezd egymástól, így egy leszakadó árok jön létre. Ez magyarázná a medence rendkívüli mélységét.
Ám a Holt-tenger medencéje jóval szélesebb, mint amennyire mély; az üledékréteg egyes részeken akár 15 kilométer vastag is lehet, miközben a medence szélessége helyenként csak 10 kilométer, ezért egyes tudósok szerint ez inkább egy „lesüllyedt medence”. Ebben az esetben a két oldal lassan szétcsúszott, egy bazalttömb pedig levált róluk, és körülbelül 4 millió éve süllyedni kezdett, így a medence tovább mélyült, de a szélessége nem változott jelentősen.
A pontos folyamat azonban ma is vita tárgya, mivel ezek a földtani mozgások rendkívül lassúak, és kutatásuk rendkívül nehéz és költséges.
