Párkapcsolat nélkül elpártolunk a gyerekvállalástól
A kutatók 2009 és 2023 között gyűjtöttek adatokat 20–49 éves, soha nem házasodott emberekről a Japanese Life Course Panel Survey (JLPS) keretében. Négyféle kapcsolati státuszt különítettek el: házas, együtt élő, kapcsolatban élő, de nem együtt élő, és egyedülálló. A gyerekvállalási szándékot három kategóriába sorolták: szeretne gyereket, bizonytalan, nem szeretne gyereket.
Az eredmények szerint azok, akiknek nincs párjuk, lényegesen gyakrabban váltanak a „szeretnék gyereket” kategóriából a „bizonytalan” vagy „nem szeretnék gyereket” kategóriába, mint a kapcsolatban élők vagy a házasok. A „bizonytalan” állapotba sodródás különösen gyakori, és a változás röviddel a párkapcsolat megszűnése után következik be, nem pedig fokozatosan. Akik végig egyedülállók maradtak a kutatás során, azoknak 28%-a (nők), illetve 21%-a (férfiak) még így is kitartóan szeretne gyereket, míg „sosem akar gyereket” csupán 10% (nők) és 7% (férfiak).
Miért maradunk gyerek nélkül?
Az eredmények rámutatnak, hogy a romantikus kapcsolatok nemcsak társadalmi, hanem pszichológiai szempontból is kulcsfontosságúak a gyerekvállalási szándék kialakulásában. Sokan szeretnének szülővé válni, mégis pár nélkül maradnak.
A szakértők szerint a döntéshozóknak nem elég „egységes tömegként” kezelni az egyedülállókat: különbséget kell tenni a párkapcsolatban élők és az azon kívül élők között. Több figyelmet igényel maga a pártalálás folyamata is, mivel számos, gyerekvállalást támogató szándékú ember egyszerűen nem talál partnert. Ennek oka lehet gazdasági bizonytalanság, a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézsége, vagy egyszerűen kevés lehetőség az ismerkedésre. Ha ezekre a gátakra fókuszálnának a támogatási programok, jelentősen nőhetne a gyerekvállalási kedv Japánban – és akár máshol is.
