Az új felfedezés helyszíne: a Nagy Magellán-felhő
A vizsgálat célpontja a Nagy Magellán-felhő volt, amely egy törpegalaxis, nagyjából 160 000 fényévre a Földtől, a Lokális Csoportban. Ez a galaxis forró, fényes csillagokkal van tele, amelyek erős ultraibolya sugárzást bocsátanak ki, és kevesebb nehéz elemet – például szenet, nitrogént, oxigént – tartalmaznak, mint a Tejútrendszer. Emiatt kiváló modellje a korai univerzum „ősibb” galaxisainak.
Öt szerves vegyület egyetlen csillag körül
2024 márciusában a kutatók a Nagy Magellán-felhő egyik kialakuló csillaga, az ST6 körüli jégre irányították a JWST műszereit. Az infravörös mérések során öt szerves molekulát azonosítottak: metanolt, acetaldehidet, etanolt, metil-formiátot és ecetsavat. Ezek közül korábban csak a metanolt sikerült kimutatni Tejútrendszeren kívüli protocsillag körül, ráadásul az ecetsav jelenlétét égi jégben sosem igazolták még.
Új nyomok az élet eredetéhez
A kutatók további jeleket is találtak egy glikolaldehid nevű vegyületre, amely más molekulákkal együttműködve ribózzá alakulhat – ez pedig a ribonukleinsav (RNS) kulcsfontosságú összetevője, amelyet minden ismert életforma használ.
A mostani felfedezés igazolja, hogy szerves molekulák akkor is létrejöhetnek, ha kevés nehéz elem, például szén, nitrogén vagy oxigén áll rendelkezésre, vagyis az univerzum zordabb körülményei sem jelentenek akadályt az élet építőköveinek kialakulásában. A kutatócsoport a jövőben más csillagok körül is keresni fogja ezeket a molekulákat, hogy közelebb kerüljenek annak megfejtéséhez, hogyan is alakulhatott ki maga az élet.
