Miért olyan nehéz leállni a pazarlással?
Felmerül a kérdés, hogy miért olyan bonyolult visszaszorítani a háztartási élelmiszerpazarlást. Az egyik fő ok, hogy ez folyamatos figyelmet igényel – minden egyes nap. Az evést nem lehet elkerülni, vagyis az ételmaradék problémáját sem tudjuk teljesen kizárni az életünkből. Ez azt jelenti, hogy nem egy kiváltható vagy egyszerűen elhagyható szokásról van szó. Még ha azt is gondoljuk, hogy az étel kidobása egy viselkedésforma, valójában számtalan dolog befolyásolja, például a vásárlási, főzési és tárolási szokásaink.
Rejtett pazarlás és tudatlanság
Az élelmiszerpazarlás egyik jellemzője, hogy nehezen nyomon követhető, hiszen általában a vegyes hulladékba dobjuk, így nem is látjuk, mennyit pazaroltunk egy adott héten vagy napon. Ráadásul azt sem tudjuk, mások mennyit pazarolnak – emiatt nehéz eldönteni, mi számít elfogadhatónak. Az élelmiszerpazarlás következményei nem azonnal láthatók, így a klímaváltozás, a pénzügyi veszteség vagy a túltermelés hatásai közvetettek, távoliak.
Hat kulcsfontosságú megoldás
A kutatók szerint hat irányban érdemes lépni annak érdekében, hogy csökkenjen az élelmiszerpazarlás:
1. Láthatóság – Tegyük láthatóvá az élelmiszerhulladék mennyiségét otthon, például átlátszó zsákokkal vagy közös gyűjtéssel.
2. Összehasonlítás – Fontos tudni, hogy mások mennyit dobnak ki, mik az elvárások és mik a célok.
3. Megértés és lehetőség – Bővítsük a tudásunkat a lejárati dátumokról és a helyes tárolásról.
4. Motiváció – Emeljük ki az élelmiszerpazarlás környezeti, szociális és pénzügyi következményeit, hogy erősebb legyen a belső késztetés.
5. Szabályozás – Érdemes fellépni a túlzott vásárlást ösztönző rendszerekkel szemben, amelyek felesleges mennyiségek beszerzésére sarkallnak.
6. Rendszerszintű célok – Arra kell ösztönözni a döntéshozókat, hogy ne csak a gazdasági növekedést, hanem az egészséget, a boldogságot és a fenntarthatóságot is mérjék és támogassák.
Valódi változás, nemcsak ígéret
Mára világossá vált, hogy a szakértők nem csupán egyéni, hanem szervezeti és társadalmi szinten is változtatást sürgetnek. Az élelmiszerpazarlás megfékezése legalább annyira fontos, mint az elhízás elleni küzdelem – sőt, talán még keményebb dió, de a megfelelő lépésekkel, összefogással és új célkitűzésekkel jelentős előrelépés érhető el.
