
Miért világít az uborka csak egyik felén?
Amikor áramot vezetsz bele egy uborkába, észreveheted, hogy csak az egyik oldala fénylik fel. Ez a jelenség hasonlít a klasszikus Jacob-létra egyik oldalának felforrósodásához. A magyarázat a plazmában, pontosabban a Debye-rétegben keresendő: ahol negatív elektróda van, ott a plazma elemi részecskéi eltaszítódnak, így pozitív töltés gyűlik fel, amely az anód felé gyorsul – és ott hő keletkezik. Ezért nem mindegy, hogy hegesztésnél milyen irányban folyik az áram, mert az egyik elektróda sokkal melegebb lesz a másiknál.
Az AC áram trükkjei – mindig marad egy kis egyenáramú torzítás
Váltóáramnál a dolgok bonyolódnak: az egyik oldal negatívan kezd, és már ennyi is elég, hogy ott a Debye-réteg kialakuljon, így inkább azon az oldalon keletkezik hő, mint a másikon. Ez minden polaritásváltáskor újra és újra felerősödik, vagyis bármennyire is próbálod, a plazmán átmenő váltóáram valójában mindig egyenáramú torzítást mutat. Ezért világít az elektromos uborka csak az egyik oldalán – valójában diódaként viselkedik! Akár a pólusokat, akár a geometriát változtatod (például gyűrű alakú elektródával), mindig kialakul ez a torzítás.
Kísérletezz bátran – de csak óvatosan!
Lehet, hogy mindez jól ismert dolog a hegesztők és plazmarajongók körében, de a legtöbb barkácsolót akik főleg kisfeszültségű áramkörökkel forrasztanak, minden furcsa váltóáramú jelenség elkápráztat. Akárhogy is – a világító uborkában több van, mint elsőre hinnéd!
