Festői titkok mikroszkóp alatt
Nemcsak művészettörténészek, hanem tudósok is próbálták feltárni, ki mennyit dolgozott ténylegesen a festményen. Modern technológiával, MI-t alkalmazva vizsgálták meg a festékréteg textúráját, egészen az egyetlen ecsetszőr szintjéig hatoló felbontással. Az eredmények szerint El Greco nagy valószínűséggel saját kezűleg dolgozott a kép jelentős részén. Bár néhány szakértő óvatosabb, és további vizsgálatokat tart szükségesnek, a gépi tanulási modell összezavarta a korábbi nézeteket, amelyek inkább többszerzős, műhelymunkának tulajdonították az alkotást.
Hagyományosan a festőműhelyekben a mesterek rendszerint együtt dolgoztak tanítványaikkal, akik nemcsak pigmenteket kevertek, hanem akár a képet is kiegészítették. Korabeli feljegyzések híján nehéz minden ecsetvonást pontosan azonosítani. Az elmúlt évtizedekben a stílusból és a felület textúrájából következtettek a szerzőségre, ám e detektívmunka gyakran félrevezető volt.
Az MI feltárja az ecsetvonásokat
A kutatók által kifejlesztett gépi tanulási rendszer 25 diákok által készített festményen tanult ecsetvonásokat azonosítani. Majd két El Greco-művet vizsgált meg: a Krisztus megkeresztelését (The Baptism of Christ) és a Krisztus a kereszten tájképpel (Christ on the Cross with Landscape) címűt, utóbbi minden kétséget kizáróan a mester egyedüli alkotása. A modell az elvárásoknak megfelelően utóbbit egységes kéz munkájának ítélte, de a Krisztus megkeresztelésében is olyan, mikroszkopikus szinten egységes mintázatokat talált, amelyek felvetik: az alkotás nagyobb része El Greco keze alól került ki. A kutatócsoport arról számolt be, hogy így olyan részletek is feltárulnak, amelyek szabad szemmel nézve láthatatlanok.
Mire képes valójában az MI?
Nemcsak a technika új, hanem a kihívások is: a művészek festési stílusai alkotás közben változhatnak, a közreműködők utánozhatják a mestert, és az évszázadok alatt a restauráció vagy a sérülések is torzíthatnak az eredményen. Egyes szakértők szerint az MI-alapú rendszernek olyan teszteken kell átmennie, ahol a szerzőség már ismert, ezért fenntartásokkal kezelik az új modellt – különösen, mert a tréningadatok kis mintát fednek le, és nincs igazi validáció történelmi remekműveken.
A megközelítés mindenesetre biztató lépés az El Greco-rejtély megoldásában. Szükség van azonban több, alapos vizsgálatra, mégpedig jóval sokrétűbb és nagyobb számú gyűjteményeken.
Átrendeződhet a művészettörténet
Amennyiben a mostani eredmények megerősítést nyernek, nemcsak El Greco életének utolsó szakaszát látjuk más fényben, hanem a korszak műkereskedelmére és művészettörténetére is hatással lehetnek. Új lehetőséget ad az MI arra, hogy a nagy műhelyek kevésbé ismert tagjait is azonosítsák egyedi ecsetvonásaik alapján, így talán az elfeledett mesterek is reflektorfénybe kerülhetnek. Azonban az MI nem váltja le a művészettörténészeket: az emberi szem és tudás továbbra is szükséges marad a múlt feltárásához.
