PowerLight Technologies áttörő lézeres töltőrendszert mutatott be, amellyel a drónokat akár 2 km távolságból is vezeték nélkül lehet tölteni repülés közben. A rendszer kilowattos teljesítményt képes továbbítani, így pilóta nélküli repülőgépek leszállás nélkül kapnak folyamatos energiát.
Lézeres töltés: a levegőben húzódó vezeték
Az új technológia már a laboratóriumi fejlesztésen túl, integrált rendszerként működik. Egy autonóm földi adóegység képes követni a drónt, és precízen irányítani a lézersugarat, hogy a repülés során is töltse az eszközt. Ez lényegében egy láthatatlan, levegőben húzódó áramvezeték, nemcsak egy egyszerű pont–pont közti energiaátvitel.
Okos energiaelosztás és valós idejű követés
A rendszer kommunikál a drónnal, követi a sebességét és mozgási irányát, így a lézersugarat mindig optimálisan irányítja. A hardver és a szoftver együtt dolgozik, hogy stabilan biztosítsa a kilowatt-szintű lézeres energiaellátást. A tesztek már igazolták: a rendszer pontosan követi a légijárművet, akár 1500 méteres magasságig képes energiát továbbítani, miközben többrétegű biztonsági rendszert is alkalmaz a vegyes légtérben.
A drónon elhelyezett, mintegy 2,7 kg-os vevőegység a láthatatlan lézersugarat elektromos energiává alakítja, feltöltve a drón akkumulátorait repülés közben. A modul egy vezérlőegységet is tartalmaz, amely telemetriai adatokat továbbít, valamint kétirányú optikai adatkommunikációt folytat a földi állomással.
A határtalan repülési idő lehetősége
Az újítás elsőként a K1000ULE hosszú élettartamú drónba kerül beépítésre, amely így már leszállás és töltés nélkül képes végrehajtani teljes bevetéseket. Ez a fejlesztés radikálisan átírhatja a légi műveletek világát: egy olyan platform született, amely gyakorlatilag sosem kényszerül leszállni. A teljes körű repülési tesztek az év első felében várhatók, bemutatva a tartós, levegőben végzett töltést.
Az amerikai LexisNexis, a világ egyik legnagyobb elemzőcége, nemrég elismerte, hogy adatlopás áldozatává vált, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a hackerek csak elavult, lényegtelen adatokat szereztek meg...
📞 Érdemes megvizsgálni, hogy a hazai AT&T-felhasználók számára ténylegesen előrelépés-e a szolgáltató most bejelentett új mobilcsomag-választéka, vagy csak újracsomagolt, jól ismert konstrukciókról van szó...
🤓 A kiberbiztonság új korszaka bontakozik ki, ahol az önállóan cselekvő mesterséges intelligencia (MI) ügynökök alapjaiban változtatják meg az erőviszonyokat...
A Google közelgő laptopplatformja, az Aluminium OS, 2026-ban debütálhat, és komoly hangsúlyt helyez a modern munkafolyamatokra és a termelékenységre...
Egy francia egészségügyi szoftvercég, a Cegedim Santé rendszerét súlyos, célzott kibertámadás érte, amely során érzékeny betegadatok milliói kerültek veszélybe...
Továbbá a téli reggelek egyik legnagyobb bosszúsága az elektromos autók tulajdonosai számára, amikor hirtelen, drasztikusan lecsökken járművük hatótávolsága...
Az Apple legújabb fejlesztése, az M5 Pro és M5 Max, új szintre emeli a MacBook Pro teljesítményét: a világ jelenlegi legfejlettebb professzionális laptopprocesszorai mutatkoznak be...
🔏 Érdekes felvetés, hogy a legújabb kibertámadások éppen egy régóta elfogadott, megbízhatónak vélt technológiai szabvány, az OAuth hibakezelésében rejlő hiányosságokat használják ki...
Annak vizsgálatára, hogy az érzelmi kötődés mennyire alapvető szükséglet: egy Japánban élő, Punch nevű hím makákó története bejárta a világot, miután anyja elhagyta őt, később pedig társai is kirekesztették az Ichikawa City Állatkertben...
A mai Magyarország területén, az újkőkorszakban élt emberek temetkezési szokásai és munkaelosztása jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint azt sokáig gondoltuk...
Felmerül a kérdés, hogy a James Webb űrteleszkóp új felfedezései vajon választ adnak-e arra, hogyan születtek az univerzum első óriáscsillagai, és miként jöttek létre a legelső szupermasszív fekete lyukak...
Egy lényeges szempont, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok és a pumák között állandó a feszültség, de ennek oka nem feltétlenül az, amire elsőre gondolnánk...
A kutatóknak sikerült feltárniuk, miért képesek bizonyos agysejtek sokkal jobban ellenállni az Alzheimer-kór egyik fő károsító tényezőjének, a toxikus tau fehérjének, mint mások...
