Szupergyors röntgenimpulzusok nyomában
A kísérletek során az ultrarövid hullámhosszú, extrém energiaszintű röntgensugarakat úgy sikerült különböző hullámhossztartományokra bontani, hogy azok extrém ultraibolya tartományba eső impulzusokat hoztak létre. Ezt a jelenséget Rabi-ciklusnak nevezik, amelynek köszönhetően megszülettek a valaha mért legrövidebb, attoszekundumos, nagy energiájú röntgenimpulzusok. Ezek sokkal gyorsabbak, mint a jelenlegi szabad elektronlézerek által előállított impulzusok, így képesek betekintést nyújtani a kémiai kötések mögött zajló elektronfelhőbe, miközben a kötések kialakulnak vagy megszűnnek.
Jövőbeli lehetőségek és áttörések
A kutatók szerint a jövőben ennél is rövidebb, akár 60 attoszekundumnál is rövidebb impulzusok előállítására nyílik lehetőség, ha például volfrámot vagy hafniumot használnak, amelyek atomjai gyorsabban bomlanak. Ez áttörést hozhat az elektronmozgás és a kémiai kötések pontosabb megértésében, valamint új szintre emelheti az anyagkutatást – akár néhány grammnyi anyagmennyiség vizsgálata esetén is.
