
Mi hiányzik az oktatásból?
A fenntartható jövő érdekében lényeges, hogy már iskolás korban megkezdődjön a tudatos fogyasztóvá nevelés, amely nemcsak a környezetvédelemről, hanem a felelős elektronikai eszközhasználatról is szól. Ugyanakkor Ontario tartományban az iskolai e-hulladékkal kapcsolatos oktatás hiányos és következetlen, így a diákok környezettudatossága sok esetben elmarad a kívánatostól. Bár néhány tanterv érinti a témakört, az elektronikus hulladék és az erőforrás-gazdálkodás hangsúlya gyakran gyenge vagy teljesen hiányzik.
Több akadály is nehezíti a jól működő iskolai e-hulladék-kezelést: ilyen például a COVID–19 okozta fennakadások, a tartományi ellentmondások, a tantervi hézagok, az iskolai dolgozók csekély szerepvállalása, valamint a megfelelő infrastruktúra és információ hiánya. Ugyan néhány önkormányzat – mint például a Peel régió – interaktív online tananyagokat kínál, illetve az EcoSchools program keretében is szerveződnek hulladékgyűjtési akciók, az oktatás mélysége és gyakorisága az egyes tanárok hozzáállásától függ. Ez elszigetelt, mozaikszerű megközelítést eredményez, nem pedig egységes tartományi stratégiát.
Túl sok újrahasznosítás, kevés megelőzés
Az iskolák főként az újrahasznosítás szerepére helyezik a hangsúlyt, holott az e-hulladékról szóló oktatásnak ki kell terjednie a fogyasztás mérséklésére, a készülékek javítására és az újrahasználat ösztönzésére is. Fontos, hogy a diákok megtanuljanak kérdéseket feltenni a pazarló, eldobó kultúránkkal szemben, és felelősségteljes döntéseket hozzanak.
Egy fenntartható oktatási modell példája
Az iskolák nagyban hozzájárulhatnak a tudatos elektronika-használat kialakításához. A saskatooni Montgomery iskolában például a tanulók szétszedhetik a régi készülékeket, megismerkedhetnek az e-hulladék alkotóelemeivel, és elsajátíthatják a helyes hulladékkezelést. A diákok többek között régi áramköri lapokból kulcstartókat készítettek, amelyeket iskolai vásáron értékesítettek, az ebből befolyt összegből pedig további környezetvédelmi projekteket támogattak.
A tanulók így a tantervi ismereteket közvetlenül a gyakorlatban is alkalmazzák: a hulladékkezelés társadalmi összefüggéseit ismerhetik meg, miközben fejlesztik kritikus gondolkodásukat az elektronika használatával kapcsolatban.
Lépések az egész tartományt lefedő változáshoz
Összefoglalásként: a tartományi oktatási minisztériumoknak világos elvárásokat kell beépíteniük a tantervbe – a tudomány, technológia, földrajz, társadalomismeret és állampolgári ismeretek tantárgyak mentén –, hogy minden tanuló (iskolájától vagy lakhelyétől függetlenül) megismerhesse az e-hulladék jelentőségét. Az önkormányzatok, nonprofit szervezetek és környezetvédők együttműködése révén kialakíthatók szervezett gyűjtési akciók, tanulmányi kirándulások és közvetlen tapasztalatszerzési lehetőségek, hogy a diákok testközelből láthassák, miben különbözik a fenntartható jövő a jelenlegi eldobó hagyományainktól. Az e-hulladék problémájának tudatosítása nem csupán a szelektív gyűjtés helyes módját mutatja meg, hanem segít abban is, hogy a gyerekek felelős, környezettudatos fogyasztókká váljanak.
