Az első ismert óriás ragadozó cápa
A Cardabiodontidae családba tartozó vérszomjas cápa az eddig ismert legkorábbi modern cápák elődje, amely legalább 15 millió évvel előzte meg a Megalodont. Feltételezhető, hogy már 115 millió évvel ezelőtt is gigászi termetet ért el, sokkal korábban, mint azt a tudósok gondolták. Fontos kiemelni, hogy a ma élő nagy fehér cápa legfeljebb 6 méteresre nőhet, míg ennek az ősnek a hossza elérte a 8 métert is, így a korabeli óceánok csúcsragadozója lett.
Fosszilis leletek új olvasatban
A kutatás fordulópontját öt hatalmas, mintegy 12 centiméter széles csigolya jelentette, amelyeket a tudósok már a nyolcvanas és kilencvenes években ástak ki Darwin közelében, Ausztrália északi partvidékén. A környék valaha egy óceán alja volt, amely az ősi Gondwana – amelynek része a mai Ausztrália – és Európa között húzódott. A terület tele van ősmaradványokkal, többek között hosszú nyakú plesioszauruszok és ichtioszauruszok nyomaival.
Ezek a csigolyák évekig múzeumban hevertek, ám most újra elővették őket. Lényeges hangsúlyozni, hogy egy cápa esetében a csigolyák kivételes leletnek számítanak, mivel a porcos váz ritkán marad fenn, szemben a fogakkal. A paleontológusok számára ez ad támpontot ahhoz, mekkora is volt valójában egy ilyen őscápa.
Modern cápaforma évmilliók óta
A kutatócsoport modern módszerekkel, CT-vizsgálattal, halászati adatokkal és matematikai modellekkel próbálta megfejteni a ragadozó pontos méreteit. Végül sikerült rekonstruálni a cápát, amely mindenben hasonlított a mai hatalmas cápákhoz – ez az evolúciós testforma már 115 millió éve bevált.
Végül a felfedezés azt sugallja, hogy a cápák már nagyon régóta a tápláléklánc csúcsán állnak. A múlt óriásai nemcsak a bolygó múltját segítenek megérteni, de arra is rávilágíthatnak, hogyan reagálhatnak a mai cápák az éghajlatváltozásra. Lényeges hangsúlyozni, hogy a klíma és a biodiverzitás múltbéli változásai mintát adhatnak a jövőre nézve is.
