Rekord mértékű pusztulás
2024 áprilisában a NOAA bejelentette a negyedik globális korall-elfehéredési eseményt, amely hatalmas pusztítást okozott a zátonyrendszerben. A Griffith Egyetem, a Macquarie Egyetem, a James Cook Egyetem, a CSIRO és a GeoNadir kutatói 20, egyenként 10×10 méteres területen vizsgálták a Gyík-sziget északi (North Point Reef) és déli (Palfrey Island Reef) részét. Az elfehéredett korallok aránya 96%, az elpusztultaké átlagosan 92% volt, de voltak részek, ahol 99%-os halálozást mértek. Az eredmények szerint nincs lényeges különbség a halálozási arányban az északi és a déli területek között.
Drónok segítik a kutatást
A csapat nagyfelbontású DJI Mini 3 Pro és Autel Evo II drónokat használt 2024 márciusában, hogy feltérképezzék a korallok állapotát, majd júniusban ismét megvizsgálták ugyanezeket a területeket. Az adatok egybevágnak a víz alatti megfigyelésekkel.
Végzetes láncreakció
A Gyík-szigeten már az elmúlt évtizedben sorra érték egymást az ökológiai csapások: a 2016-os és 2017-es súlyos elfehéredések, ciklonok és a koronás töviskorall (crown-of-thorns starfish) invázió. A mostani pusztulás azért is példa nélküli, mert itt a hőstressz (6 °C-hét) mérsékeltebb volt, mint a Nagy-korallzátony más részein, mégis átlépte a korábbi történelmi rekordokat.
A jövő veszélyben
A kutatók szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, amelyek még nagyobb veszélyt jelentenek a korallzátonyokra. Bár az elmúlt években volt némi regeneráció, a gyarapodó szélsőséges események miatt a zátony ökoszisztémájának jövője bizonytalanná vált. A csapat már további vizsgálatokat is folytat, hogy 2026-ig kövessék, van-e esély a korallok újjáéledésére.
