
A ferroaxiális anyagok forradalma
Az újonnan felfedezett ferroaxiális anyagok a ferroikus család legújabb tagjai. Ezek nem hagyományos mágneses vagy elektromos állapotokkal rendelkeznek, hanem elektromos dipólusok örvényeivel, amelyek lehetnek az óramutató járásával megegyező, vagy azzal ellentétes irányúak. Kiemelkedő előnyük, hogy rendkívül stabilak és ellenállnak a külső mezőknek – viszont éppen ezért eddig szinte lehetetlen volt őket irányítani.
Villámgyors, fénnyel vezérelt kapcsolás
A Max-Planck-Institut és az Oxfordi Egyetem kutatói áttörést értek el azzal, hogy körpolarizált terahertzes fényimpulzusokkal kétirányú váltást tudtak előidézni ferroaxiális doménekben, konkrétan egy rubídium-vas-dimolibdát nevű anyagban. Állításuk szerint a fény körkörös rezgése hatékony szintetikus mezőt hoz létre, amely képes átbillenteni az anyag állapotát olyan precízen, ahogyan egy mágneses mező kapcsolja át a ferromágnest, vagy egy elektromos mező a ferroelektromost.
A fény pulzussorozatának csavarintásával képesek külön-külön stabilizálni az óramutató járásával megegyező, illetve ellentétes rendezettséget, így digitális információ tárolható a kétféle állapotban. Mivel ezek az örvények nem érzékenyek sem a kisülő elektromos, sem a kóbor mágneses mezőkre, a ferroaxiális kristályok elképesztően ígéretesek hosszú távú, nem-felejtő memóriákhoz.
Jövőbe mutató technológia
A felfedezés új távlatokat nyit meg a villámgyors, stabil adattárolásban, és rámutat arra is, hogy a körkörös fononmezők – amelyeket először 2017-ben sikerült létrehozni – a jövő egzotikus anyagainak vezérlésében is kulcsszerepet kaphatnak.