Mi kell a pozitív áttöréshez?
Jelenleg az egész világgazdaság a szükséges tempónak legalább ötödével a kívánt ütemhez képest túl lassan zöldül ahhoz, hogy a Párizsi Klímaegyezmény (Paris Agreement) 2°C-on belüli célját elérjük. Ehhez több pozitív áttörési pontra lenne szükség – nemcsak az elektromos autók és a napelemek területén, hanem más iparágakban is. Az Exeteri Egyetem kutatói ezért módszert dolgoztak ki, amellyel beazonosíthatók azok a pontok, ahol a legnagyobb az esély hirtelen zöld fordulatra. Vizsgálják például, hogy volt-e hasonló korábban, vagy mennyire terjedhet önmagát erősítő módon a környezetkímélő viselkedés vagy technológia.
Nagy váltások a hétköznapokban
Az elektromos autók elterjedése jó példa: minél többen veszik, annál olcsóbb, jobb és elérhetőbb lesz, amitől még többen döntenek mellette. Hasonló áttörést látnak a szakértők a hőszivattyúk brit elterjedésében, miközben például az atomerőművek vagy a betonipar területén jelenleg nem várható ilyen drámai változás.
Kulturális és gazdasági fordulatok
Gyakran előfordul, hogy egy új szabályozás, gazdasági ösztönzés vagy társadalmi divat gyorsítja fel az önmagát erősítő, robbanásszerű változást, mint például a közterületi dohányzás betiltása Nagy-Britanniában. A húsfogyasztás jelentős visszaszorulása is valószínűbb lehet, mint gondolnánk, ha olcsó és finom húsmentes alternatívák terjednek el, és egyre többen választják ezeket. Ez pedig az egészségnek és a klímának is előnyére válik.
Módszertan és jövőkép
A kutatók azt szeretnék, ha mások is alkalmaznák és tökéletesítenék új módszertanukat, hogy minél több pozitív áttörési pontot találhassunk. Ezek a sikeres minták segíthetnek gyorsan, hatékonyan elérni a klímasemlegességet, és ellensúlyozni a klímakatasztrófával kapcsolatos borúlátást, ami annyira jellemző a közbeszédre.
