A chatbot-botrány mozgósította a törvényhozókat
A javaslat hátterében az X (korábbi nevén Twitter) platformon kirobbant globális botrány áll. Az X tulajdonosa, Elon Musk mindezt azokra hárította, akik visszaélnek a Grok nevű chatbot MI-képességeivel. Elmondása szerint minden felhasználó, aki illegális tartalmat készít Grokkal, ugyanazokra a jogi következményekre számíthat, mintha feltöltötte volna azt. Hiába a figyelmeztetések, Grok továbbra is képes embereket virtuálisan „levetkőztetni”, amit az X és üzemeltetői nem hajlandók eltávolítani, és nem állnak ki az áldozatok mellett.
Nő a nemzetközi nyomás az MI-visszaélések miatt
Világszerte egyre több kormány dönt az MI által generált, nem beleegyezésen alapuló képek elleni szigorításokról – a Grok-botrány csak ráerősített a folyamatra. Az Egyesült Királyság például már tiltja az ilyen képek előállítását. Az Egyesült Államokban a DEFIANCE-törvény célja, hogy kiegészítse és megerősítse a 2022-es Nők elleni erőszakról szóló törvény (Violence Against Women Act) keretében hozott korábbi szabályokat, amelyek eddig csak a nem MI-vel készült kompromittáló képekre vonatkoztak.
Még hátra van a végső döntés
A Szenátus egységesen szavazott a javaslat mellett, de a törvény végső sorsa a Képviselőház kezében van. Ha az ő támogatásukat is elnyeri, Joe Biden elnök is aláírhatja. Ez mérföldkő lehet azok számára, akik eddig védtelenek voltak a digitális visszaélésekkel szemben, és most végre jogi úton felléphetnek a deepfake-elkövetők ellen.
