
Mérföldkő a terápiában
2025-ben azonban forradalmi felfedezésekről érkezett hír: két független klinikai vizsgálat során néhány résztvevő minden további kezelés nélkül is egészséges maradt, miután módosított antitestekből készített infúziót kaptak. Dél-Afrikában a FRESH-vizsgálat négy olyan nőt talált 20-ból, akik átlagosan másfél évig tünetmentesek maradtak, míg Európában a RIO-vizsgálatban hat fő tartotta kordában a vírust legalább két évig.
A kulcs a részletekben rejlett: mindkét kísérletben specifikusan kiválasztott, hosszú hatású antitesteket használtak, amelyek képesek voltak a vírus különböző törzseit felismerni és semlegesíteni. Az antitesteket úgy módosították, hogy körülbelül fél évig maradjanak a szervezetben, és az immunrendszerrel együtt pusztítsák el a vírust. Az ígéretes eredmények alapján egyre több kutató bízik abban, hogy a jövőben a tartós HIV-remisszió is megvalósíthatóvá válhat.
A vírus és az immunrendszer küzdelme
A HIV igazi mestere az álcázásnak: nagyon gyorsan mutálódik, és képes elrejtőzni a sejtekben inaktív, „alvó” állapotban, ahol az immunrendszer nem éri el. Emiatt a szervezet természetes védekezése önmagában szinte teljesen tehetetlen – legalábbis a legtöbb embernél. Kivételt képeznek az úgynevezett „elit kontrollerek”, akik az emberek kevesebb mint 1 százalékát alkotják: ők gyógyszerek nélkül is képesek kordában tartani a vírust. Esetükben a vírus főleg kis „raktárakban” rejtőzik, de a szervezet kordában tartja.
A remény most abban rejlik, hogy a kutatók sikerrel tudják azonosítani és módosítani azokat a rendkívül hatékony, úgynevezett széles körűen neutralizáló antitesteket, amelyek a vírusnak azokat a részeit támadják meg, amelyek ritkán változnak, és ezért a legtöbb HIV-törzs ellen hatásosak. Mindazonáltal a teljes gyógyulás még mindig nem sikerült – csupán kivételes őssejt-transzplantációk hoztak eddig végleges megoldást, de ezek széles körben nem alkalmazhatók.
Ígéretes eredmények: FRESH és RIO
A FRESH-vizsgálaton fiatal dél-afrikai nők vettek részt, akiknél már pár nappal a fertőzés után elkezdték az antiretrovirális kezelést, így az immunrendszerük még épen maradt. A kutatók két, a HIV-1 C-variánsa ellen hatékony antitestet választottak ki. A programban részt vevők kezelését komplex társadalmi támogatás is kísérte.
A RIO-vizsgálatba főként fehér, 40 év körüli brit és dán férfiak kerültek, akik szintén gyorsan kaptak antivirális kezelést. Itt két jól ismert, széles hatású antitestet alkalmaztak, főként a HIV-1 B-variáns ellen.
Mindkét kutatásban az antitestek beadása után a gyógyszeres kezelést felfüggesztették, és figyelték, hogyan reagál a szervezet. Ha a vírus mégis visszatért, a páciensek újrakezdték a gyógyszereket, de számos esetben hónapokon vagy akár éveken át nem volt erre szükség. Az antitestek legnagyobb előnye, hogy képesek voltak beindítani az immunrendszer tartós, önálló védekezését, mintegy vakcinajellegű hatást kiváltva.
A tartós kontroll lehetősége és korlátai
A RIO-ban a 34 résztvevőből 22 vérmintájában 20 hét után sem jelentkezett a vírus visszatérése; ők ekkor újabb antitest-injekciót kaptak. 96 hét elteltével is, amikor az antitestek már eltűntek a szervezetből, hatan még mindig nem szorultak gyógyszerre. Kontrollcsoportként 34 páciens csak sóoldatot kapott, ők viszont legkésőbb húsz hét után visszatértek a kezeléshez.
A FRESH-ben hatan maradtak tünetmentesek 48 héten át az antitest-infúziót követően, négyen pedig több mint egy éven át nem szorultak gyógyszerre. Egy nő két és fél évvel az intervenció után is kezelés nélkül él, két további résztvevő magánéleti okokból tért vissza a terápiához.
Bár a kutatók óvatosak még a „funkcionális gyógyulás” kifejezés használatával – hisz a vírus visszatérésének időpontja egyelőre kiszámíthatatlan –, az eredmények alapján az antitestek képesek lehetnek mozgósítani az immunrendszert, hogy maga vegye fel a harcot a HIV ellen. Úgy tűnik az is, hogy a kezelés képes „kiugrasztani” a rejtőzködő, alvó vírust, sőt elősegíti, hogy a szervezet immunmemóriát alakítson ki.
Kitekintés: mi várható a jövőben?
A kutatók jelenleg nagyobb szabású, sokszínűbb kísérleteket szerveznek, hogy kiderüljön, az antitestkezelések miként optimalizálhatók minden beteg számára – akár azoknak is, akiknél a fertőzés óta hosszabb idő telt el. Mindeközben egyes vizsgálatok kombinálják az antitesteket immunsejt-stimuláló szerekkel, hogy tovább erősítsék a szervezet saját védelmét.
Az már biztos, hogy ha a kezelést minél korábban kezdik, nagyobb az esély a tartós kontrollra. Mindazonáltal egyes krónikus fertőzötteknél is elérhető a részleges siker – a kutatásba bevontak köztük is keresik a legjobban reagálókat.
Ráadásul már el is indultak a következő, újabb fázisú vizsgálatok: az Egyesült Királyságban például a HIV-CURE 2.0 elnevezésű projektben vizsgálják, hogy egyes immunstimuláló gyógyszerek fokozhatják-e az antitestek tartós, vakcinaszerű hatását. Az út hosszú, de részleteiben már most látszik: egyre több HIV-pozitív élhet reménnyel, hogy egyszer lesz nap, amikor már nem kell nap mint nap gyógyszert szedniük.
