Miért nem mennek tőzsdére a sportcégek?
A sportcsapatok értéke egyre csak nő, joggal merül fel a kérdés: a HBSE vagy a hozzá hasonló nagy sportkonglomerátumok vajon miért nem lépnek tőzsdére? Harris szerint ennek egyszerű pénzügyi oka van: a sportvagyonokat magánkézben általában magasabbra értékelik, mint a nyilvános piacon jegyzett cégeket. Az IPO-k – vagyis a részvénykibocsátások – után a tőzsdei értékek sosem haladják meg a magántulajdonban megállapított értékeléseket, így egyetlen komoly tulajdonos sem szívesen viszi piacra a csapatot. Jelenleg Amerikában szinte csak a New York Knicks és a Rangers működik nyilvánosan, de ezek árfolyama is elmarad a valódi értéküktől, így nem váltak követendő példává.
Az igazi ok: hosszú távú gondolkodás és szenvedély
Harris kiemeli: aki sportcsapatot vezet, annak számolnia kell azzal, hogy évekig, évtizedekig nem látja a befektetés hasznát. A közönség, a város és a liga jövőjébe fektetnek – ezért fontos, hogy a tulajdonosok szabadon költhessenek, és hosszú távú stratégiában gondolkodhassanak. A tőzsdén viszont pillanatnyi profitot várnak el, ezzel pedig nem lehet csapatot építeni. Az NFL-ben például az új stadionok – mint amilyen a Commanders várhatóan elkészülő washingtoni arénája – csak sok év múlva hozzák vissza az árukat. Ráadásul ma már hosszú lejáratú befektetői alapok is nyitottak a sportvilág számára; ezek nem akarnak mindenáron irányítást, csak hosszú távú sikert és stabilitást.
