
A réz és az antibiotikum-rezisztencia összefüggései
UCLA kutatók laboratóriumi vizsgálatai szerint a rézalapú fertőtlenítőszerek intenzív használata elősegítheti, hogy a baktériumok ne csak a réznek, hanem az antibiotikumoknak is ellenálljanak. Ezzel szemben, ha a kórokozók nem találkoznak rézzel, gyorsan veszítenek ebből a kettős rezisztenciából. Ez arra utal, hogy a réz és az antibiotikum váltogatott alkalmazásával lassítható a rezisztencia kialakulása.
A kísérletek során Escherichia coli baktériumtörzseket tenyésztettek réz-szulfát jelenlétében. Ötven populációból csak kevesebb mint egyötöd, azaz nyolc törzs élte túl, majd ezek a törzsek újabb rézadagok mellett fejlődtek tovább. A kutatók összesen 477 olyan genetikai változást azonosítottak ezeknél a törzseknél, amelyek a kontrollpopulációkban nem jelentek meg. Néhány mutáció fém-, mások azonban antibiotikum-rezisztenciával nem kapcsolatos géneken alakultak ki.
Az evolúció régi trükkjei és modern veszélyei
A kutatók szerint a különféle környezeti stresszhatások – mint például a vegyszerek, fémek, szélsőséges hőmérséklet – sok esetben azonos biológiai válaszutakat kapcsolnak be. Mivel ezek az evolúciós trükkök ősi eredetűek, valószínűleg sok baktériumfajnál hasonló elven működnek.
Bár a rézrezisztens kórokozók elterjedése jelenleg még nem gyakori, ha ez a jövőben megtörténne, számolni kell vele, hogy ilyen törzsek sok esetben antibiotikum-rezisztenssé is válhatnak. A jó hír, hogy amint hét napig nem érte a baktériumokat réz, ellenálló képességük csökkenni kezdett, néhány populáció pedig visszasüllyedt az eredeti szintre is.
Óvatosan a rézzel!
Ennek alapján megállapítható, hogy a réz más antimikrobiális módszerekkel váltogatva okosan alkalmazható a baktériumok elleni harcban, anélkül, hogy ezzel túlzott rezisztenciát idéznénk elő. A tapasztalatok E. coli-val születtek, de a kutatók szinte biztosak abban, hogy a jelenség más baktériumfajoknál is hasonlóan működik.
A réz tehát továbbra is hatékony fertőtlenítőszer, de felelősen kell bánni vele – nehogy úgy járjunk, mint az antibiotikumokkal, amikor már csak a legellenállóbb törzsek maradnak életben.