Szokatlan sósság: a rejtély kezdete
Egy kutatócsoport most összefüggést fedezett fel a tengeri jég visszaszorulása és a kontinens körüli vizek váratlan, megmagyarázhatatlan sótartalom-növekedése között. A megszokott logika szerint a melegedő éghajlat miatt olvadó jég nagyobb édesvíztartalmú felszíni óceánt eredményezne. Most azonban egészen más történik: a víz sósabb lett, és ennek okát sem a modellek, sem a kutatók nem értik pontosan. Az eredmény annyira szokatlan volt, hogy a kutatók újra és újra ellenőrizték az adataikat, végül a helyszíni lebegő bóják is alátámasztották a méréseket.
Miért fontos a tengeri jég?
A tengeri jég minden nyáron olvad, télen újra képződik: ez a természetes ciklus fontos védelmet nyújt az Antarktiszon található, egyre veszélyeztetettebb szárazföldi jégtakarónak. Ráadásul a visszavert napsugárzás csökkenti a hő elnyelődését, és a jég alatt lévő víz szén-dioxidot is elnyel. Azonban 2016 óta a jég kiterjedése gyorsan csökken; korábban, egészen 2014-ig, az Antarktisz tengeri jege évről évre nőtt, ekkor rekordméretet ért el, ám utána meredek zuhanás kezdődött. Ez a trendváltás a kutatók szerint alapjaiban változtatta meg a térség szerkezetét.
A só és a körforgás rejtett összjátéka
A friss vízréteg fedőrétegként viselkedik, amely megakadályozza, hogy az alsóbb, melegebb vízrétegek elérjék a felszínt. Ha ez a réteg eltűnik, a sósabb, nehezebb víz miatt a melegebb mélyvíz könnyebben feljut, ami gyorsítja a jég olvadását. Ráadásul a tengeri jég a partvidékről juttat friss vizet a nyílt tengerre – ha ez is csökken, kevesebb jég képződik, és a folyamat önmagát erősíti.
Feltehetően az óceáni áramlások vagy a légköri hatások keverhették fel a mélyben lévő sós vizet, de ennek pontos okai egyelőre nem ismertek. A jelenlegi klímamodellek sem számolnak pontosan ezekkel a változásokkal, emiatt a tudósok továbbra is vizsgálják az összefüggéseket.
Nem csak az adatok hiányoznak
A sósodás hatásai messzire mutathatnak: gyorsabb olvadás, kevesebb jég, és ennek következtében szén-dioxid szabadulhat fel, ami tovább erősítheti a felmelegedést. Egyelőre hiányoznak azok a pontos tengeralatti megfigyelések, amelyek segíthetnének jobban megérteni ezeket a bonyolult folyamatokat. Több nagyszabású nemzetközi program is készül ezek pótlására, de a változás már most is érezhető.
A kutatók most azt elemzik, vajon a 2015-ös sótartalom-ugrás lehetett-e a fordulópont, és milyen következményei lehetnek mindennek a globális klímára. Ha minden így folytatódik, már néhány évtizeden belül jelentős hatásokkal kell számolni: az antarktiszi jég olvadása az egész Föld klímaegyensúlyát felboríthatja.
