
Ahol a csontok mesélnek
A Castillo de Huarmey régészeti lelőhelyen, amely az egykori Wari Birodalom egyik központja volt, régészek 64 kondorcsontot találtak, amelyek legalább három egyedtől származhattak. Az alapos vizsgálatok szerint ezek a madarak valószínűleg érintetlenül kerültek a sírokba, hiszen sem vágásnyomok, sem egyéb, ember által okozott sérülések nem láthatók a csontokon.
Stabil izotópok nyomában
Négy csont mintáján is végeztek izotópvizsgálatokat, hogy fényt derítsenek a madarak étrendjére és származási helyére. Az eredmények szerint a kondorok főként tengeri, part menti környezetre jellemző táplálékon éltek – ezt igazolta a csontokban talált szén- és nitrogénizotóp-összetétel. Külön figyelemre méltó, hogy egy P-202 jelű példány étrendje különösen vegyes volt. Az egyik magyarázat szerint ez a madár egy domináns kondor lehetett, amely szélesebb körből szerezte be a táplálékát. Egy másik lehetőség, hogy fogságban tartották, és a helyiek egyik fő fehérjeforrásával, főként tevefélék húsával etették; erre utalhat az is, hogy kötél volt a lábán.
Környezeti változások és megőrzés
A kutatás eredményei megerősítik, hogy a perui partvidék is az andoki kondor történelmi élőhelye volt, mielőtt a hegyvidékre kényszerültek volna. Arról azonban még kevés az adat, hogy pontosan milyen környezeti vagy emberi tényezők váltották ki ezt a visszahúzódást. Hasonló kutatások alapján az urbanizáció, az élőhelyvesztés, a szennyezés és a helyi rituális vadászatok mind hozzájárulhattak a folyamat gyorsulásához. Jelenleg az andoki kondor a veszélyeztetett kategóriában szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján.
Út a természetvédelemhez?
Az összegyűjtött bizonyítékok lehetőséget teremtenek arra, hogy az ősi parti élőhelyeket a rekonstrukciós programok középpontjába helyezzék. Az örökségturizmus és a környezetvédelmi oktatás kombinációja új lendületet adhat a kondor visszatelepítésének. Ugyanakkor nem hanyagolható el a nehézfém-szennyeződés veszélye, főleg az ipari kikötők térségében, ezért elengedhetetlen a további kutatás és a társadalmi szemléletformálás ahhoz, hogy az andoki kondor visszatérhessen eredeti otthonába – és ezzel együtt új fejezetet nyithasson Peru élő örökségében.
