
Szinte teljes a visszavonulás a megszorításoktól
A történet azonban váratlan fordulatot vett: a Kongresszus, amely a végső költségvetési döntéseket hozza, szinte teljes egészében helyreállította a NASA tudományos költségvetését. A véglegesített költségvetési csomag szerint a tudomány finanszírozása mindössze 1 százalékkal csökken, így közel 7,25 milliárd dollár (mintegy 2 640 milliárd forint) jut a kutatásra 2026-ban. Noha ez nem orvosolja a kormányzat már elindított létszámleépítési intézkedéseit, a legtöbb aktív küldetés folytatódhat. Mindez jelentős megkönnyebbülést jelent a NASA-nak és a kutatóknak, akiknek így nem kell félbeszakítaniuk munkájukat, és továbbra is versenyezhetnek Kínával.
A Mars-mintavisszahozó küldetés esik áldozatul
A legnagyobb veszteség a Mars-mintavisszahozó küldetés (Mars Sample Return), amelynek célja, hogy a Marsról származó kőzetmintákat juttasson vissza a Földre laboratóriumi elemzés céljából. Az eredetileg 3 660 milliárd forintra becsült program túl drágának és kivitelezhetetlennek bizonyult, ezért új irányt kell kijelölni. A költségvetés ugyanakkor 110 millió dollárt (közel 40 milliárd forintot) csoportosít át a Jövőbeli marsi küldetések programjába (Mars Future Missions), támogatva a radaros, spektroszkópos és leszállási technológiák fejlesztését – amelyek a jövőben akár egy emberes marsi expedíció előkészítését is szolgálhatják.
Új esély a jövő űrmisszióinak
A NASA más, izgalmas projektjei viszont életben maradnak. Zöld utat kap a Vénuszra tervezett DAVINCI-szonda, és 10 millió dollárt (3,7 milliárd forintot) biztosítanak a leendő Uránusz-orbiter (Uranus Orbiter) tervezési munkálataira. Emellett 150 millió dollár (54,5 milliárd forint) jut a Lakható Világok Obszervatóriumára (Habitable Worlds Observatory), amely a Földhöz hasonló, közeli exobolygókon keresi az élet jeleit. A NASA tehát, bár óvatosabb tervezésre kényszerül, folytatni tudja a világűr feltérképezését.
