MI minden lakónegyedben
A bemutatott dokumentum hangsúlyozza, hogy a Határőrség jogi műveleti osztálya kifejezetten „fejlett MI” alkalmazását tartja szükségesnek a sűrűn beépített, városi lakóövezetekben, hogy ott „gyanús tevékenységeket” azonosítson és kövessen. Fontos megjegyezni, hogy nem részletezik, pontosan mi számít gyanúsnak, és hogy ezek a megfigyelési jogosítványok az USA-ban a parttól és a szárazföldi határoktól számított 160 kilométeres sávban érvényesek – vagyis ide tartozik például New York, Los Angeles és egész Florida.
Maga a prezentáció nem említi, pontosan milyen módszereket vagy MI-eszközöket használnának a városi környezetben. Azonban az amerikai délnyugati kisvárosokban, mint Nogales vagy Calexico, már régóta vannak kamerák, és a lakosok számára nyilvánvaló, hogy folyamatos megfigyelés alatt tartják őket. Egy belső jelentés szerint ezek a kamerák akár a mindennapi élet legintimebb pillanataiba is betekinthetnek: láthatják például, ha valaki orvoshoz megy, rendezvényen vagy gyűlésen vesz részt, vagy éppen kikkel találkozik.
A magánélet határain túl
A Government Accountability Office nemrégiben megállapította, hogy a megfigyelőtorony-program hatból hat adatvédelmi szabályt megszegett. Emellett nyilvánvaló, hogy a CBP már bevezette a MI-alapú célfelderítő technológiákat is – például a RAPTOR nevű rendszer radar-, infravörös- és videójelekből azonosítja és követi a „gyanús” mozgást a határ mentén, mindezt valós időben.
Mivel a Határőrség jogi felhatalmazása országos, nem korlátozódik a határra: a nagyvárosokban is végrehajthatnak razziákat, sőt, letartóztatásokat és tüntetések elleni akciókat. A lakóövezetek célbavétele különösen aggasztó, mivel ez a megfigyelések és beavatkozások további kiterjesztését jelentheti az amerikai közösségekben.
Automatizálás, előítélet és a MI sötét oldala
A belbiztonság és a határvédelem automatizálása az utóbbi években kiemelt törekvés lett, különösen a gépi tanulással vezérelt megfigyelő rendszerek – például az önjáró őrtornyok – elterjesztése révén. Ezek az utak és sivatagi területek automatikus vizsgálatával gyorsan felismernek autókat, embereket vagy „gyanús” viselkedésmintákat, amihez már nincs is szükség állandó emberi operátorokra – szinte minden folyamatot átvesznek a gépek.
Például, ha egy rendszer több ezer teherautóról készült fotót elemez, könnyedén felismeri a hasonló járműveket legközelebb. Azonban ha ugyanezt a módszert alkalmazzák emberek vagy viselkedések vizsgálatára, az MI-kutatók és szabadságjogi szakemberek szerint a hibalehetőség, szubjektivitás vagy akár a tudománytalanság kockázata súlyos: sokszor etnikai vagy vallási sztereotípiákra alapoznak. Így, ha lakóközösségek teljes adatbázisait elemzik előítéletes algoritmusokkal, az előítéletesség és a félreazonosítás esélye drámaian nő.
BORTAC és a totális megfigyelés fegyverei
Külön figyelmet kap a BORTAC, a Határőrség speciális egysége is, amelyet hivatalosan terrorizmus és túszmentés céljára hoztak létre, de az utóbbi években egyre inkább rutinszerű razziákban és tüntetések elfojtásában vetnek be – például 2020-ban Oregonban. A CBP célja, hogy az amúgy is katonásan felszerelt egységet falakon átlátó eszközökkel lássa el, hogy embereket legyen képes lokalizálni épületekben vagy romok alatt.
A tervek között szerepel továbbá 3380 kilométer új optikai kábel lefektetése az ország északi és déli határán, ami része lenne egy több komponensű, szenzorokat használó megfigyelő hálózatnak.
Demokrácia és MI: veszélyesen vékony jégen
A fentiek tükrében látható: minden technológiai áttörés – mágikus MI-rendszerek, mindent látó drónok, falakon átlátó radarok – csak egy darabja annak a kirakósnak, amely akár a demokratikus fékek és ellensúlyok feladásához is hozzájárulhat. A MI fejlődése, a magáncégekkel való zárt együttműködések révén egyre kevésbé átláthatóvá válik, és a végrehajtó hatalom szinte ellenőrizetlen befolyáshoz juthat.
A mesterséges intelligencia-fejlesztésben rejlő sötét oldal – az előítélet, a titkosság, a nyilvánosság kizárása – komoly kockázatot hordoz a polgári szabadságjogokra nézve. Az amerikai szervek úgy vélik, hogy a „gyanús” tevékenységek mesterséges intelligenciával való felkutatása hatalmas adattömeg alapján óriási áttörést jelenthet, pedig a szakértők szerint továbbra is az előítéletnek, önkénynek és hibáknak ad teret.
Összegzés
A digitális határvédelem leple alatt az Egyesült Államok kormányzata rohamosan bővíti a mindent megfigyelő technológiai hálózatot. A mesterséges intelligencia alkalmazása a városi lakóközösségekben ma már nem csupán science fiction (tudományos fantasztikum). Ha mindez megvalósul, a polgári jogok jövője talán sosem volt annyira veszélyben, mint manapság.
