Az új dugócsúcs: Chicago
A torlódás a leglátványosabban Chicagóban nőtt, ahol az autósok átlagosan 112 órát veszítettek torlódások miatt – ez 10 százalékos emelkedés 2024-hez képest. New York, amely szinte egybeforrt a dugós közlekedéssel, ezúttal csak a második lett 102 órával. Ugyanekkor Atlanta 13, Austin 18, Baltimore és Philadelphia pedig 31 százalékos emelkedést regisztráltak.
Mi változott New Yorkban?
New Yorkban 2025 januárjában bevezették az úgynevezett torlódási díjat, amely a legzsúfoltabb manhattani városrészekre behajtó autósokat extra költségekkel sújtja. Másként fogalmazva: a rendszer azonnal hatott: egy hónap alatt érezhetően csökkent a behajtó autók száma, és több mint 21 percet spóroltak az autósok menetidőben. A díjból származó bevétel a város költségvetését is növeli: az év felénél már jelentős összeg gyűlt össze, a cél 181 milliárd forint bevétel.
Mi okozza a dugókat?
Lényeges szempont, hogy a COVID–járvány utáni visszarendeződés erősen befolyásolta a forgalmat: manapság már csak 13 százalék dolgozik otthonról, a többség visszatért az irodába. Az amerikaiak több mint háromnegyede autóval ingázik, míg csak 4 százalék használ tömegközlekedést. Sokan kényszerülnek távolabbra költözni a megfizethetetlen lakbérek miatt, ami újabb kilométereket és több dugót jelent.
A forgalom ára
A torlódás nemcsak időpazarlás: az Inrix számításai szerint 49 óra vesztegelés mintegy 322 ezer forint veszteséget jelent autósonként az elvesztett idő értékében. Országosan az éves veszteség meghaladta a 30 600 milliárd forintot. Közben a New York-iak a torlódási díjat közvetlenül is megérzik, cserébe viszont értékes időt és zavartalanabb belvárosi életet nyernek vissza. Az új rendszer a futárok, a boltok és a gyalogosok mindennapjait is érezhetően megkönnyítette.
