Miért lesz mégis drágább?
2019 és 2024 között azokban az amerikai államokban, ahol megugrott a fogyasztás, nem a felhasználás okozta a drágulást. A fő bűnös a hálózati infrastruktúra fenntartásának és korszerűsítésének költsége – vagyis a vezetékek, a póznák és a védelmi rendszerek díja –, amelyet a klímaváltozás okozta egyre gyakoribb extrém viharok, tűzesetek, hurrikánok tesznek mind drágábbá. Ahogy egyre többen használnak áramot, a fix költségeken is többen osztoznak, ami akár csökkentheti az egységárakat.
Eszméletlen drágulás a hálózatban
Miközben az áramtermelés – például a szél-, földgáz-, szén- vagy napenergia – költségei az elmúlt húsz év során 35 százalékkal, mintegy 50 ezer milliárd forinttal csökkentek, a villamosenergia-szállítás és -elosztás költségei a háromszorosukra, illetve több mint a kétszeresükre nőttek. Ennek oka egyrészt a pótlásra szoruló, elavult villamos hálózat, másrészt az extrém időjárás miatti váratlan károk: például a Beryl hurrikán tavaly milliók számára okozott kimaradást, és hónapokig tartó helyreállítást vont maga után. Kaliforniában a tűzesetek miatti pluszköltségek tették ki az árnövekedés 40 százalékát.
A napelemek bonyolítanak a helyzeten
Egyes államokban az otthoni napelemek támogatása is összezavarja a rendszert: ha sokan váltanak napelemre, a teljes fogyasztás csökken, a fix költségek viszont kevesebb fogyasztóra oszlanak szét, így az árak ismét emelkednek. Az elemzők szerint az árinfláció mögött sokkal bonyolultabb összefüggések állnak, mint pusztán az adatközpontok terjedése.
