Az amerikai áramdráma: nem csak az adatközpontok tehetnek róla

Miért lesz mégis drágább?

2019 és 2024 között azokban az amerikai államokban, ahol megugrott a fogyasztás, nem a felhasználás okozta a drágulást. A fő bűnös a hálózati infrastruktúra fenntartásának és korszerűsítésének költsége – vagyis a vezetékek, a póznák és a védelmi rendszerek díja –, amelyet a klímaváltozás okozta egyre gyakoribb extrém viharok, tűzesetek, hurrikánok tesznek mind drágábbá. Ahogy egyre többen használnak áramot, a fix költségeken is többen osztoznak, ami akár csökkentheti az egységárakat.

Eszméletlen drágulás a hálózatban

Miközben az áramtermelés – például a szél-, földgáz-, szén- vagy napenergia – költségei az elmúlt húsz év során 35 százalékkal, mintegy 50 ezer milliárd forinttal csökkentek, a villamosenergia-szállítás és -elosztás költségei a háromszorosukra, illetve több mint a kétszeresükre nőttek. Ennek oka egyrészt a pótlásra szoruló, elavult villamos hálózat, másrészt az extrém időjárás miatti váratlan károk: például a Beryl hurrikán tavaly milliók számára okozott kimaradást, és hónapokig tartó helyreállítást vont maga után. Kaliforniában a tűzesetek miatti pluszköltségek tették ki az árnövekedés 40 százalékát.

A napelemek bonyolítanak a helyzeten

Egyes államokban az otthoni napelemek támogatása is összezavarja a rendszert: ha sokan váltanak napelemre, a teljes fogyasztás csökken, a fix költségek viszont kevesebb fogyasztóra oszlanak szét, így az árak ismét emelkednek. Az elemzők szerint az árinfláció mögött sokkal bonyolultabb összefüggések állnak, mint pusztán az adatközpontok terjedése.

2025, adrienne, hardware.slashdot.org alapján