Külcsín és szervizelhetőség: A dobozokba zárt erő
A HP Z2 Mini G1a, amelyben az AMD Strix Halo APU dolgozik, szemmel láthatóan nagyobb, mint az Nvidia DGX Spark. Az AMD-s gépbe beépített tápegység és méretesebb hűtés került, amit főleg a hosszú távú karbantarthatóság indokol. Az Nvidia Spark fémháza prémiumabb hatást kelt, viszont a HP-t könnyebb szerelni: egyszerűen, gombnyomásra nyitható a gépház, így a két M.2 SSD is gyorsan elérhető.
Az Nvidia Spark esetében is cserélhető az SSD, de ehhez kicsit többet kell szerelni. Mindkét gép LPDDR5x memóriát használ, amit sajnos nem lehet bővíteni.
Az I/O terén is nagyok a különbségek: a Spark a kiemelkedően gyors hálózati kapcsolatokra fókuszál, 10 GbE és két QSFP port mellett 4 USB-C és HDMI porttal. A HP-nál 2,5 GbE, több USB-port, két Thunderbolt 4, két Mini DisplayPort és testre szabható bővítőhelyek kaptak helyet. Ezzel szemben az AMD-s gép inkább egy jól felszerelt asztali munkaállomásra emlékeztet, míg a Spark már a klaszteres, adatközponti MI-környezetek felé kacsingat.
Hardver: Papíron is izgalmas a verseny
Az Nvidia DGX Spark szíve a Grace Blackwell (GB10) platform, benne 20 magos ARM processzorral (10 nagy teljesítményű és 10 energiatakarékos mag) és egy Blackwell GPU-val, amely 6144 CUDA maggal és 192 tensor maggal dolgozik. A csúcsteljesítmény 1 petaFLOPS szórt FP4-ben, de a valós használat ennél jóval szerényebb.
Az AMD Strix Halo (Ryzen AI Max+ Pro 395) 16 Zen 5 magot kínál akár 5,1 GHz órajellel, Radeon 8060S grafikus egységgel és 40 számítási egységgel. A gép főleg a szoftveres biztonság, titkosítás és vállalati alkalmazások terén erős: menedzsmentfunkciók, memóriatitkosítás és bővített NPU (XDNA 2) akár 50 TOPS teljesítménnyel.
Mindkét gép 128 GB, 256 bites buszú LPDDR5x memóriát kapott, az Nvidia 273 GB/s, az AMD 256 GB/s sávszélességet biztosít. A Spark 4 TB NVMe SSD-vel, a HP 2×1 TB-bal indul. Az energiafelhasználás is hasonló: Nvidia 240 W, AMD 300 W teljesítményigénnyel.
Az árazás döntő érv lehet: az Nvidia Spark 1,44 millió forintos (3 999 USD), az AMD-s megoldás pedig 1,06 millió forintos (2 950 USD) áron nyitható.
CPU-teljesítmény: Előnyben a Zen 5 és a rugalmasság
A Strix Halo 16 Zen 5 magja az asztali processzorokhoz mérten is komoly teljesítményt ad, egészen 5,1 GHz-ig boostolva. A HP által választott Pro változat extra vállalati funkciókat és biztonsági bővítéseket ad.
Az Nvidia GB10 ARM-alapú processzora – ugyan 20 magos – nagyjából 10–15%-kal marad el az AMD-től általános használatban (Sysbench, 7-Zip, HandBrake). HPC-re jellemző Linpack tesztben az AMD kétszeres, 1,6 teraFLOPS teljesítményt mutatott a Spark 708 gigaFLOPS-szal szemben.
Valószínűsíthető, hogy az AMD erősebb CPU-ja a rugalmasabb MI-prototípusfejlesztést támogatja, míg a Spark inkább egy dedikált MI-berendezés.
MI-teljesítmény: FLOPS-csaták és a memória szerepe
Papíron a Spark kiemelkedő – 1 petaFLOPS –, ám ehhez speciális, szórt FP4 precízió szükséges, aminek gyakorlati előnye szerény. Valós, hétköznapi (8 vagy 16 bites) felhasználásnál 125–250 teraFLOPS vehető ki, ténylegesen 101 teraFLOPS (BF16) és 207 teraFLOPS (FP8) érhető el.
Az AMD-féle Strix Halo GPU elméletben 56 teraFLOPS-ot nyújt, a valóságban 46 teraFLOPS mérhető. Az architektúra nem támogatja az igazán alacsony (FP4) precíziót, így ezen a téren a Spark legalább kétszeres–kilencszeres előnyhöz jut.
A memóriasávszélesség kritikus: a 256–273 GB/s közti értékek miatt nagy nyelvi modelleknél, különösen tokengenerálásban, az AMD-platform kis különbséggel ugyanannyi tokent generál, mint az Nvidia, főleg ha Vulkan backenddel futtatják.
Nagy nyelvi modellek, többszálú feladatok és finomhangolás
Egyfelhasználós, kisebb kötegű inferálásnál a Strix Halo néha gyorsabb, de hosszú szekvenciáknál a Spark 2–3-szor gyorsabban kezdi meg a generálást. Nagy dokumentumokkal dolgozó MI-k esetén így az Nvidia vezet.
Nagyobb kötegméretnél, például nagytömegű dokumentumok feldolgozásakor is az Nvidia előnye nő, de a legtöbb mindennapi felhasználónak ez nem meghatározó. Az AMD-vel futó feladatokat éjszakára időzítve a kisebb hátrány eltűnik.
A memóriakapacitásnak köszönhetően finomhangolás (fine-tuning, LoRA, QLoRA) is lehetséges mindkét platformon, akár modellek otthoni újratanítására is. Itt, teljes edzésnél a Spark harmadával gyorsabb ugyan, de mindkét gép jelentősen lassabb a nagyobb szakmai munkaállomásokhoz, például a Radeon Pro W7900 vagy az RTX 6000 Ada kártyákhoz képest.
Melyik gép éri meg jobban?
Az eredmények minden várakozást felülmúltak: a Spark nyers ereje főleg speciális, klaszteres MI-felhasználásban tud igazán előnyt szerezni, főként ha kritikus a tömeges inferálás és a gyors válaszidő. Az AMD Strix Halo viszont költséghatékonyabb, karbantarthatóbb, és azoknak ideális, akik otthoni MI-fejlesztéssel, prototípusokkal vagy finomhangolással foglalkoznak.
Így végül a választás a munkafolyamatok igényein múlik: aki a nyers sebességre, klaszterezhetőségre vágyik és nem zavarja a magasabb ár, annak a Spark ajánlott. Ha a rugalmasság, a jó ár-érték arány és az egyszerű szervizelhetőség a fő szempont, az AMD Strix Halo tűnik befutónak.
