A vér-agy gát meggyengülése és a memóriavesztés
Ahogy öregszünk, a vér-agy gát – amely normálisan megóvja az agyat a vérben keringő káros anyagoktól – kezd szivárogni. Így a káros anyagok bejuthatnak az agyszövetbe, gyulladást okozva, ami összefüggésbe hozható a szellemi hanyatlással és az Alzheimer-kórral.
Később a kutatók megfigyelték, hogy az aktív egerek mája nagyobb mennyiségben termelte a GPLD1 nevű enzimet. Ez az enzim ugyan nem jut át a vér-agy gáton, mégis védi az agyat – sokáig rejtély volt, hogyan.
A testmozgás hatása a kulcsfehérjére
A friss eredmények szerint a májból származó GPLD1 enzim képes lebontani a TNAP nevű fehérjét. Ez a fehérje idős korban felszaporodik a vér-agy gát sejtjeiben, ami miatt azok áteresztőbbé válnak. A testmozgás során a májban termelődő GPLD1 bekerül a vérkeringésbe, a vér-agy gátat körülvevő erekhez jut, és eltávolítja a TNAP-ot, így helyreállítva a védőréteg működését.
Új utak az Alzheimer-kór elleni terápiában
Fiatal egereknél, akiknél mesterségesen növelték a TNAP-szintet, az időskorihoz hasonló memóriaproblémák jelentkeztek. Amikor idős – emberi mértékkel hetvenévesnek megfelelő – egereknél csökkentették a TNAP-szintet, javult a vér-agy gát funkciója, csökkent a gyulladás és jobb lett a memória.
Mindezek fényében gyógyszerekkel, amelyek célzottan eltávolítják a TNAP-fehérjét, akár időskorban is helyreállítható lehet a sérült vér-agy gát. Ez áttörést jelenthet az Alzheimer-kutatásban, hiszen eddig szinte kizárólag az agyra összpontosítottak, a test és az agy kapcsolata azonban új terápiás lehetőségeket tartogat.
