Álmok gyerekkortól középkorig
A hetvenes évek óta tudjuk: a gyerekek álmai általában egyszerűek és világosak, inkább hétköznapi díszletekkel, barátságos vagy akár félelmetes állatokkal, rövid jelenetekkel. Az álomkutatás gyerekeknél nehezebb, mert az emlékek gyakran töredékesek. Ahogy beköszönt a kamaszkor, egyre élénkebbek és gyakrabban jelentkeznek az álmok, párhuzamosan a hormonális és lelki változásokkal. A tinédzserek gyakran álmodnak zuhanásról, menekülésről vagy szörnyek elől való bujkálásról. A húszas években azonban a témák már komolyabbak lesznek: új iskolai vagy munkahelyi helyzetek, kapcsolatok és az ezekhez kapcsolódó stressz uralják az álomvilágot.
A felnőttkor és az élet vége
A felnőttek álmai gyakran sokkal földhözragadtabbak és kevésbé vadak, mint a fiataloké. Egy tanulmány szerint a felnőttek leggyakrabban arról álmodnak, hogy késnek valahonnan vagy újra és újra próbálnak elvégezni egy feladatot. Bár néha előfordulnak furcsa vagy zaklatott álmok is, a tinédzserkor agresszivitása alábbhagy, és a történetek összetettsége egyre inkább hasonlít a valósághoz. Az időskorban ritkábbá válnak az álmok, és sokan már csak bizonytalanul emlékeznek vissza rájuk. Ennek részben a romló alvásminőség, részben a memória gyengülése az oka. Az élet végén azonban sokan számolnak be elhunyt szerettekkel való találkozásról, illetve az utazás előkészületeiről. Ezek az álmok meglepően gyakran megnyugvást hoznak, mintha segítenének az elengedésben és önmagunk elfogadásában.
