
Az állami auto-IRA programok terjedése
A legtöbb állami program lényege, hogy automatikusan beléptetik azokat a dolgozókat, akiknek munkahelye nem kínál nyugdíjtervet: számukra egy Roth IRA-t (adókedvezményes egyéni nyugdíjszámlát) nyitnak, amelybe a fizetésük 3–5%-át irányítják át – kivéve, ha az illető lemond az automatikus részvételről. Ezáltal az állam jelentős terhet vesz le a munkáltatók válláról, hiszen ezeknek a programoknak általában nincs extra költsége a cégek számára, a megtakarításokat pedig pénzügyi szolgáltatók kezelik.
Becslések szerint az Egyesült Államokban csaknem 54 millió munkavállalónak nincs munkahelyi nyugdíjprogramja. Az állami programok ezt a hiányt próbálják mérsékelni. Az eddigi tapasztalatok alapján a résztvevők összesen 1 011 milliárd forintot halmoztak fel, ennek döntő része az automatikus IRA-hoz (auto-IRA-hoz) kapcsolódik.
Állami innovációk és szövetségi tervek
Ahogy az államok egymás után indítják el saját auto-IRA programjaikat, egyre erősebb az igény egy átfogó szövetségi megoldás kidolgozására is. A statisztikák szerint a dolgozók mintegy 15-ször nagyobb eséllyel takarékoskodnak, ha a munkahelyükön keresztül tehetik ezt meg.
A munkavállalók automatikus beléptetése jelentősen emeli a részvételi arányt: jelenleg az amerikai 401(k)-t kínáló cégek 61%-a alkalmaz automatikus beléptetést, ami ugrásszerűen növeli a részvételt (94% szemben a 64%-kal ott, ahol manuális csatlakozás kell). Néhány állam mellett a szövetségi kormány is fontolóra vette egy országos szintű, kötelező rendszer bevezetését, ami minden eddiginél szélesebb körben kínálna a dolgozóknak nyugdíjmegtakarítási lehetőséget.
Valószínűsíthető, hogy ha országos szintű szabályozás születik, az egyes állami kezdeményezések továbbra is fontos szerepet játszanak majd, tovább bővítve a választási lehetőségeket azok számára, akik most kimaradnak a rendszerből.
Különös hangsúly a kisvállalkozásokon
A munkahelyi nyugdíjprogramok elterjedtsége erősen függ a cégmérettől: az 500 főnél többet foglalkoztató cégek munkavállalóinak 90%-a, míg a 100 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek alkalmazottainak csak 59%-a fér hozzá ilyen előnyhöz. Az állami programok így részben feloldják ezt az egyenlőtlenséget.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ahol bevezetnek ilyen állami programot, ott nő azoknak a munkáltatóknak a száma, akik inkább saját nyugdíjtervet kínálnak, ahelyett, hogy dolgozóikat automatikusan az állami rendszerbe irányítanák. Ugyanakkor az ilyen programokból a munkavállalók 27–33%-a ki is lép az első években; az OregonSaves rendszerben például 27% a lemondási arány. Az aktív résztvevők átlagosan a fizetésük 6,8%-át teszik félre havonta, ami átlagosan 64 ezer forintnak (176 USD) megfelelő összeg, és 1,1 millió forint (2991 USD) az átlagos számlaegyenlegük.
Hogyan működnek az állami Roth IRA-k?
A Roth IRA legnagyobb különbsége a klasszikus 401(k)-hoz képest, hogy a befizetések után azonnal adót kell fizetni, cserébe a későbbi kifizetés adómentes, sőt a befizetések bármikor büntetés nélkül visszavehetők. Ez a rugalmasság különösen azoknak kedvez, akik még csak most kezdik a hosszú távú megtakarítást. Ugyanakkor ezekhez a megtakarításokhoz általában nem jár munkáltatói hozzájárulás, mint a 401(k)-hoz.
A maximális éves hozzájárulás is korlátozottabb: éves szinten legfeljebb 2,7 millió forintot (7500 USD) lehet befizetni, 50 év felett pedig további 400 ezer forinttal (1100 USD) lehet növelni a keretet. Ez jóval alacsonyabb, mint a nagyobb vállalati programoknál megengedett 7,2 millió forintos (20 500 USD) határ. Ezáltal az állami rendszer kiváló első lépés lehet azoknak, akik most kezdik a nyugdíjcélú takarékoskodást, de hosszú távon a saját nyugdíjprogram vagy az egyéni befektetés lehet a még jobb megoldás.
