Vadonatúj MI-modellek és fejlesztők csábítása
Az Alibaba legújabb fejlesztése, a Qwen3-Omni LLM, nemcsak szöveget, hanem képet, hangot és videót is képes feldolgozni és generálni. A modell nyílt forráskódú, Apache 2.0 licenccel érhető el, így azok a cégek is könnyedén beépíthetik, amelyek nem szeretnék magukat a ChatGPT-hez (ChatGPT) vagy más hasonló MI-rendszerekhez kötni. A cég nem véletlenül épít adatközpontokat közelebb a felhasználókhoz: a globális versenyképességhez elengedhetetlen, hogy szolgáltatásaikat a lehető legközelebb hozzák az ügyfelekhez.
Többféle szolgáltatást kínálnak majd az európai adatközpontokból: a felhőalapú szolgáltatások mellett elérhetővé teszik az adatelemzést, a gépi tanulást és az MI-rendszerek futtatását is. Az MI-fejlesztőket akár kétmilliárd ingyenes tokennel ösztönzik a Model Studio nevű fejlesztői platformjukon, továbbá akár 44 millió forint (120 000 USD) értékben is biztosítanak felhőkrediteket.
Az Nvidia-GPU-k hiánya: stratégiai akadály
Bár az adatközpontok látványos terjeszkedése figyelemre méltó, komoly problémát jelent, hogy az Alibaba – mint kínai vállalat – nem juthat hozzá az Nvidia legfejlettebb grafikus processzoraihoz az amerikai exportkorlátozások miatt. Ez komoly kihívás, hiszen globális MI-infrastruktúra esetén ezek a GPU-k nélkülözhetetlenek. Az Egyesült Államok ugyan enged bizonyos, visszabutított Nvidia H20 chipeket Kínának eladni, Peking azonban inkább arra kéri cégeit, hogy ezeket ne használják.
Alternatívát jelenthet az Alibaba saját fejlesztésű T-Head chipje, amelyet anélkül is használhatnak, hogy ebből Amerikának részesedést kellene fizetni. Kérdés azonban, hogy az európai ügyfelek körében mennyire lesz vonzó az Alibaba hardvere, amikor a kontinens kormányai épp az Nvidia chipek európai jelenlétét támogatnák. Az Alibaba nem kommentálta, hogy Európában saját chipjeit vagy inkább az Nvidia termékeit használná.
Adatszuverenitás, adatközpont-politika és európai óvatosság
Ennek következtében nem csupán technológiai, hanem politikai akadályokat is le kell küzdeni. Egyre erősebb aggályok fogalmazódnak meg az európai kormányok részéről az USA által bevezetett adatszabályozások miatt: attól tartanak, hogy Washington nyomást gyakorolhat a felhőszolgáltatókra, és hozzáférhet az EU-s felhasználók adataihoz. Hasonló aggodalmak az Alibaba esetében is felmerülnek, hiszen Kína saját mechanizmusaival tudja befolyásolni szolgáltatóit.
Az EU már most szigorúan ellenőrzi a külföldi befektetéseket a kritikus infrastruktúra, például adatközpontok területén. Németországban például az Alibaba adatközpontjai a Vodafone frankfurti létesítményeiben működnek, így megkerülhetik a szigorú befektetési szabályozást, mivel nem közvetlenül hozzák létre az adatközpontokat.
Az Egyesült Királyságban – bár ott is működik Alibaba-adatközpont – jelenleg nem szerepel a terjeszkedési tervek között. A szigetország amúgy is tele van lekötött MI-infrastruktúrával: például a Microsoft és a Google adatközpontjaiban csak Londonban több mint 120 ezer Nvidia-GPU működik.
Kihívásokkal teli, de lendületes terjeszkedés előtt
Az Alibaba gigászi MI-terjeszkedési stratégiáját jelentős technológiai, politikai és jogi akadályok övezik, de a vállalat hatalmas pénzügyi és fejlesztői erőforrásokkal próbál ezek felett is átlépni. Hogy sikerül-e betörnie és tartósan meggyőznie az óvatos európai partnereket, az még a jövő zenéje – de az MI-infrastruktúra frontján Kína most újabb menetet indított.
