
Költségek és lakáshiány
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ennek fő oka a lakhatás megfizethetősége. Miközben a városi lakbérek sosem látott magasságokba emelkedtek az elmúlt évtizedben, a teljes munkaidős dolgozók bérei jóval lassabb ütemben nőttek. Ez különösen megnehezíti az önálló életkezdést azok számára, akik friss diplomásként még kevés tapasztalattal rendelkeznek.
Ráadásul a lakásvásárlás sem lett könnyebb: az Egyesült Államokban a medián lakásár tíz év alatt közel 115 ezer dollárral, azaz körülbelül 41 millió forinttal nőtt, ami évente több mint 6%-os emelkedést jelent. Az első lakásvásárlók átlagéletkora ezért 33 évre emelkedett, míg tíz éve még csak 29 év volt.
Miért ilyen drága az albérlet?
A háttérben a lakáshiány áll: főként a nagyvárosokban, ahol a legnagyobb a kereslet, nem épül elég új otthon. Az építési engedélyek, szigorú szabályozások, valamint az átalakításokhoz szükséges engedélyek sok bürokratikus akadályt gördítenek a fejlesztők elé. Erre jó példa Austin, Texas, ahol néhány éve lazítottak a szabályokon, ennek hatására a következő két évben 10%-kal csökkentek a lakbérek. Ennek köszönhetően Austinban jóval kevesebb fiatal él otthon (6%), mint például Los Angelesben (20%).
Otthon lakni: előny vagy hátrány?
Az otthonélés egyik előnye, hogy a szülők többnyire alacsonyabb hozzájárulást vagy egyáltalán semmit nem kérnek a gyermeküktől. Ez lehetővé teszi a spórolást, könnyebben összegyűlhet az önerő egy saját lakáshoz. Ennek következtében nőtt is a saját otthonnal rendelkezők aránya a 25–34 évesek körében.
Ugyanakkor nehezebbé válhat a társasági élet és a párkeresés, emiatt kitolódik a házasságkötés és a gyermekvállalás. Mindez pedig szerepet játszhat abban, hogy egyes fiatalok úgy érzik, lemaradnak az életben, vagy akár egészségi állapotuk is romolhat emiatt. Gyakori az is, hogy a szülői házhoz közeli munka nem igazán kapcsolódik a végzettségükhöz, így munkahelyi elégedetlenség is társulhat ehhez.
Társadalmi és gazdasági következmények
Nemcsak a fiatalokat érinti a lakhatási válság. Ha az emberek nem tudnak abban a városban élni, ahol dolgozni vagy tanulni szeretnének, nem tudják teljes mértékben kihasználni a képességeiket. Ez rontja a gazdasági teljesítményt, és csökkenti az innováció esélyét, hiszen kevesebb alkalom nyílik arra, hogy hasonló gondolkodású emberek találkozzanak.
Mindezek fényében a lakáshiány hosszú távon a társadalom elöregedése és az állami programok, például a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából is kihívást jelenthet. Ha nem könnyítik meg az új otthonok építését ott, ahol valóban szükség van rájuk, a magas bérleti díjak tovább növelhetik a felnőtt önállósodás akadályait.